Kossuth Lajos alkotmányterve (Budapest, 1994)

szabadságnak azon paránnyá szétmosott adaga, melly abban határozódik, hogy időszakonkint egy egy szavazatot vett, ezrek vagy milliók szavazata közé a választásoknál, neki sérthetlennek kell magát éreznie egyéni jogaiban, és szakadatlan befolyással kell bírnia községi, és megyei ügyeiben. Ennélfogva I. Az egyéni jogoknak elkeli az alkotmányban számoltatniok, s ki kell mondatni, hogy azokat a törvényhozás sem nem módosithatja, sem el nem törölheti. Ezen jogok közé tartoznak némelly egyebeken kivül a gondolat szabadsága (szabad sajtó) a lelkismeret szabadsága (vallás) és az egyesülés szabadsága. Ezen szabadságoknak határa egyedül a mások hasonló szabadságának sérthetlensége. A mi egy embernek szabad, szabadnak kell lenni többeknek is együtt. Szám a jogban különbséget nem tehet. Szerintem tehát a sérthetlen emberi jogok közé tartozik egyesülhetni másokkal, az egyéni szabadság körében, akár erkölcsi, akár anyagi érdekek kifejtése, gyámolitása és biztosítása végett.