Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

Cél volt úgymond a demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása. Ennek érdekében az ország négy legfőbb közjogi méltósága együttesen elrendelheti meghatározott személyek ellenőrzését, vagyis megtudhatja, hogy a kérdéses személy szerepel-e a in/III-as aktákban, s ha igen, az aktáknak mi a tartalma. Attól függően pedig az érintett személyt - ha indokoltnak látja - lemondásra szólítja fel, s ha ennek nem tesz eleget, felmentését kezdeményezi és az adatokat nyilvánosságra hozhatja. Összegezve ezt tartalmazza a 8 paragrafusból álló javaslat. A német "Stasi'-törvénytől eltérően ez a törvényjavaslat azonban hallgat azoknak a személyeknek az adatairól, akik a javaslatban meghatározott személyek 38 körén kívül esnek. A helyzetet Magyarországon tovább súlyosbítja a polgári titkosszolgálatok működését szabályozó törvény hiánya. Összegzés: Sokan és sokszor emlegették már azt a kívánalmat, hogy egy meghozandó új levéltári vagy ehhez kapcsolódó, a személyiségi jogokról szóló törvényben e jogok csak élő személyekre vonatkozzanak és csak a privát szférára vonatkozóan legyenek védettek. Külön ki kell emelni a korábban már érintett követelményt is, miszerint fontos, hogy éles különbség legyen a ku39 tatás és a publikálás között. A tisztogatóknak és a vád hamis tanúinak azonban ne legyen különleges védelme a személyiségi jogok "örve alatt"! Manapság is két tipikus és általános ok miatt tilthatják le a kutatásokat: a titok védelme és a személyiséghez fűződő jogok tiszteletben tartása. E két 38) A törvényben elrendelt garanciák és biztonsági intézkedések hiányában nagy a veszélye az információ kiszivárogtatásának! 39) A mások zsarolására alkalmas xeroxok, formai másolatok kiadása, melyekkel vissza is lehet élni! Fontos lenne, hogy a kutatás és publikálás normáiról etikai kódexet hozzanak létre az arra hivatottak...