Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

javaslat általánosságban később meghozandó törvényekre, s ezáltal kivételek egész sorát adja meg ,"gumi" paragrafusokat alkot. "A törvényjavaslat a nemzetközileg használt alapelveket átveszi deklarative, de az intézményes garanciákat nem." Dr. Czoma László, független képviselő arra emlékeztetett, hogy a jóváhagyott koncepció szerint volt egy végső határidő az adatvédelmi törvény megalkotására: 1990. december 30. A késedelem több mint bűn, hiba volt. Ha lenne adatvédelmi törvényünk, nem nyúlna, húzódna a végtelenbe a III/III-as listák ügye, nem folyna per a Belügyminisztérium ellen 1971-es iratokba való betekintés miatt, s talán érthetőbb volna a polgár számára a nemzetvédelmi hivatal és egyéb titkosszolgálatok szervezetének és felügyeletének mai rendje is. A törvényjavaslat vitáját az Országgyűlés 1992. évi tavaszi ülésszakának 34. ülésnapján, 1992. május 25-én, majd a 39. ülésnapján, 1992. június 3-án folytatta.

26 A június 3-i ülésen Szájer József, a FIDESZ képviselője felszólalásában azt fejtette ki, hogy a jelen törvény ugyan címében hordja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ám mindössze 3 paragrafus szól arról, hogy ezekhez az adatokhoz hogyan férhetnek hozzá az állampolgárok. Ez nemcsak mennyiségében, de minőségében is jelentős garanciális hiány. "Alkotmányellenes az olyan szabályozás, mely az iratokat nem tartalmuk szerint minősíti titkosnak. Az információ csak akkor nem tekinthető közérdekűnek, hogyha az személyes adat." Fontos lenne az "aktanyilvánosság" bevezetése a törvénybe - hangsúlyozta. Az Országgyűlés 1992. évi tavaszi ülésszakának 40. ülésnapján, 1992. 27 június 8-án Szelényi Zsuzsanna, a FIDESZ képviselője nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy "az információs társadalomtól nem túl hosszú 26) Lásd: Országgyűlési jegyzőkönyvek 17482-17515. és 17893-17903. lapok 27) Lásd: Országgyűlési jegyzőkönyv 17939-17952. lap