Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

tosnak egy nem létező törvény szerint kellene eljárnia, figyelembe véve azonban e nem létező törvény ugyancsak nem létező különleges korlátozásait." Kőszeg kifogásait más pártok vezérszónokai is hangoztatták. Többen szóvá tették, hogy az AVT nem vonja ki a törvény hatálya alól a természetes személyeknek a mindennapi életvitelhez elengedhetetlen, magánjellegű célt szolgáló nyilvántartásait. A régebbi és fejlettebb demokráciákban sem tökéletesek a törvények, már születésük pillanatában sem, ezért nem is örökéletűek. Számos adatvédelmi törvényt néhány év után - alkalmazásuk tanulságai alapján - módosítottak, sőt, Németországban az első szövetségi adatvédelmi törvény helyett - "élt tizenhárom évet" - 1990-ben teljesen új törvényt alkottak. A német példa egyébként igazolja egyes törvényalkotási területek szoros összetartozását, hiszen az új törvény - tulajdonképpen törvénycsomag - az adatvédelmi törvény mellett felöleli az alkotmányvédelmi, valamint a katonai elhárító szolgálatról, továbbá a hírszerző szolgálatról szóló törvényeket is. A törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés 1992. évi tavaszi 22 ülésszakának 33. ülésnapján, 1992. május 20-án folytatta. Dr. Horváth József, az MDF képviselőcsoportjának vezérszónoka avval a problematikával foglalkozott, hogy az információ hatalom, mellyel élni 23 is, visszaélni is lehet. "Hazánkban az elmúlt rendszerben nem volt valódi személyes adatvédelem és nem volt valódi információszabadság." Ez egy hosszú "tanulási 22) Lásd: Országgyűlési jegyzőkönyv 17426-17473. lap. 23) Lásd: médiaháború különböző etapjai, állomásai napjainkban, 1992-1993. fordulóján! Már ez előtt az 1992. május 20-i országgyűlési vita előtt napirend előtti felszólalások sora hangzott el, melyekben Kónya megfogalmazásában "a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Rádió elnökének felmentésétnek megtagadásával megsértette a Magyar Köztársaság Alkotmányát." Orbán Viktor szerint Magyarországon hecckampány folyik a médiák elnökei ellen, mivel a kormány a rádiót és a televíziót saját politikai befolyása alá kívánja vonni.