Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

nek szakmai bázisát. A feladatért ezentúl egyedül az Igazságügyi Minisztérium lett a felelős. 8. 1990. december 31-ig a KSH elnöke és az igazságügy-rniniszter nem terjesztette a Minisztertanács elé az adatvédelmi törvény tervezetét. Majtényi László szerint: "az adatvédelmi törvény - nemzetközi összehasonlításban is korszerű - tervezete már legalább két éve készen van, az Igazságügyi Minisztérium, feltehetően tárcaegyeztetések alapján, újabb és újabb változatait dolgozza ki, melyeknek közös vonásuk, hogy (kivéve a legutolsót) mindig rosszabbak voltak valamivel az eggyel korábbi változatnál (Murphy jogalkotási törvenye)"

13 9. 1991. április 13-án az Alkotmánybíróság közzétette 15/1991. (IV.13.) AB határozatát, amelyben megállapította, hogy személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása, valamint a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel (személyi szám) alkotmányellenes, s ezzel egyidejűleg megsemmisítette a népesség-nyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendeletet és két végrehajtási rendeletét.

14 10.1991. december 29-én kihirdették az 1991. évi LXXXVII. törvényt az állami népesség-nyilvántartás működésének átmeneti szabályairól.

15 13) In.: Majtényi László: Ombudsmann, Bp. 1992. 110. lap 14) Az utóbbi kettő közül az egyiket már az Antall-kormány adta ki 102/1990. (VII.3.) Minisztertanács jelzéssel! Lásd a határozatot a Magyar Közlöny 1991 &39 számában 805-814. lap 15) Lásd: korábban a kormány 86/1991/IV.29./ Korm. rendelete erről, megjelent: Magyar Közlöny 1991/71. számában, 1344-1345. lap, továbbá a kormány 1029/1991.

/VI.29./ Korm. határozata a népességnyilvántartási rendszer továbbfejlesztéséről, megjelent: Magyar Közlöny, 1991/71. számában, 1349-1350. lap