Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

évi 5. számú törvényerejű rendelet, továbbá a "személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" hozandó új törvény nincs tekintettel a levéltári anyagban végzendő tudományos célú kutatásokra. Megállapította azt is a bizottság, hogy a közigazgatási bíráskodás visszaállításával a kutatók számára is lehetővé vált a sérelmes vagy sérelmesnek vélt intézkedések bírói úton való megtámadása. (A bizottság javaslatainak és a hozzá kapcsolódó vitáknak a részletezése, melyeket főként levéltári szakemberek folytattak jelen dolgozatnak nem képezik tárgyát.) A levéltári kutatásokra vonatkozó korlátozásokat, melyek még a hetvenes években születtek, a 118/1989-es - Glatz Ferenc minisztersége idején kiadott - rendelet helyezte hatályon kívül. Ma már elmondható, hogy a Glatz-féle rendelet is elavult, bár alapjában véve még mindig erre támaszkodik a kutatások engedélyezése. Az igazán kényes kérdés abból fakad, hogy a személyiséghez fűződő jogok köre túlságosan tág, ezért meglehetősen nehezen értelmezhető. Vannak törekvések mind a levéltáros szakma, mind pedig a jogászok részéről ennek pontosítására, de ezek máig nem vezettek megnyugtató eredményre. Az információs jogalkotás Magyarországon Mai világunk társadalmait az informatikusok információs társadalomnak tekintik. Az információ gazdasági jelentőségén túl az egyes embert az az információ érdekli leginkább, amely rá vonatkozik, s így emberi, személyiségi jogait érinti, vagy amelynek birtokában állampolgári jogait gyako6) Ez a kérdés időközben - a törvény módosított változatának elfogadásával - megoldódott! 7) Lásd: adatok egy része Könyves-Tóth Pál: Adatvédelem és információszabadság című cikke alapján, megjelent: Világosság, 1990/8-9. száma, 621-629. lap, továbbá A nyilvántartás nyilvánossága - Információs jogalkotás Magyarországon című cikke alapján, megjelent: Világosság, 1992/11. száma, 807-815. lap