Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Erdmann Gyula: Ne tévesszünk utat! (Gondolatok az új levéltári törvény koncepciójáról)

dolgokat nem kell közzétenni. Az Alkotmánybíróság se tette közzé, mert az Alkotmánybíróságnak nyilván ez nem is feladata, de, hogy ez egy közérdekű információ volt, és államtitok sem volt benne, az napnál világosabb. Két hét telt úgy el, hogy az egész ország valamiről beszél, amit nem ismer. És írtak az újságok hosszan valamiről, amit nem ismertek. És két hét után végül a FIDESZ-nek jutott eszébe, hogy követelje az információt - ha jól emlékszem sajtóértekezleten tették ezt az igényt szóvá -, és másnap aztán közzé is tették az indítvány szövegét. Tehát ez mutatja azt, hogy a közérdekű információk megismerésének a joga csakúgy, mint az adatvédelem biztosítása igazából a magyar társadalomban nem elég mélyen tudatosult, más alkotmányos alapjogok megsértésére előbb felszisszen a magyar társadalom, mint ezen alkotmányos alapjogok sérelme esetén. Tisztázni akarom, hogy mik azok az adatok, amelyek alkotmányos védelem alatt állnak. Továbbá kérdés az is, hogy az közérdekű adatok, az információs szabadság terrénuma és a személyes adatok tartománya, hogy viszonyul egymáshoz. Csakis a személyes adatok állnak különleges alkotmányos védelem alatt. Az az adott személyes adat, mely kapcsolatba hozható egy személlyel. Akkor is személyes adat az adat, ha valamilyen módon a kapcsolat az adat és a személy között megteremthető. De nem személyes az az adat, amelyikből nem lehet egy személyre következtetni. Tehát, ha adatok vannak arról, hogy Budafokon Schmidt Pál nevű kovácsmester milyen nemzetiségűnek mondta magát, az személyes adat. De az, hogy Budafokon hányan mondták magukat német nemzetiségűnek, és akik német nemzetiségűnek mondták magukat, azoknak milyen volt az általános vagyoni helyzetük, és milyen volt a vallásuk, és az összes ezzel kapcsolatos, nyilván nagyon érdekes és fontos adat, ezek természetesen nem személyes adatok, és semmilyen alkotmányos védelem alatt nem állnak. Mindennek a másik oldala, hogy a hatékony adatvédelemnek van szervezeti feltétele is. A szervezeti feltétel pedig összefügg az előbb feltett kérdéssel: nevezetesen azzal, hogy az információs szabadságjogok köre és a