Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)

Erdmann Gyula: Ne tévesszünk utat! (Gondolatok az új levéltári törvény koncepciójáról)

megfogalmazásban, mert protektiv (védelmi) jogként fogja fel, amit az Alkotmánybíróságnak kellett átértelmeznie aktív önrendelkezési joggá, tehát nem védelmi jellegű, nem az állam nyújt védelmet önmagával szemben, azt nem is várhatjuk el tőle, ezért aktív önrendelkezési jogként kell megfogalmaznunk az adatvédelmi alapjogot. Az alkotmány 61. szakasza pedig az információ szabadságról szól, és azt mondja, hogy a közérdekű információ mindenki számára legyen hozzáférhető. A kettő együtt alkotja az említett jogcsoportot. Továbbá az Alkotmány 70. §. a kutatás szabadságát alkotmányos alapjogként szabályozza. Nem lehet kétséges, hogy ez is relatív jog. Tehát a kutatás szabadsága korlátozható. Az alkotmányos doktrína pedig azt mondja - persze ezt nagyon könnyű kimondani, és nagyon nehéz gyakorlatilag megvalósítani, de azt mondja -, hogy egy alkotmányos alapjog egy másik alkotmányos alapjoggal szemben annyiban korlátozható, amely korlátozás feltétlen szükséges ahhoz, hogy a másik alkotmányos alapjog érvényesüljön. Tehát addig kell engedni az egyik alkotmányos alapjognak, amíg elérünk addig a határig, hogy biztosítva legyen a másik. Ezt így könnyű kimondani, és nagyon nehéz megcsinálni. Hozzátartozik egyébként az ügyhöz, hogy az információs szabadságjog relatíve új jogterület, mert körülbelül csak 20 éve művelik intenzívebben. Ebből következően nagyon gyakran elszalad az a ló az információs szabadságjogok védelmezőivel is, és gyakran képtelen követelményeket állítanak. De, hogy korlátokat szükségképpen állít a tudomány szabadságával szemben az felfogásom szerint legalábbis - nem kétséges. Hogy az alkotmányos helyzet világos legyen, utalnom kell a Köztársaság Alkotmányának 8. szakaszára is, amely német minta alapján olyan szabályozást ad, mely az alkotmányos alapjogoknak megkülönbözteti lényeges és nem lényeges tartalmát. Egy alkotmányos alapjogot csak törvénnyel lehet korlátozni, tehát törvény alatti jogszabállyal nem. A nem lényeges tartalmat törvénnyel korlátozhatja a jogalkotó, míg a lényeges tartalmat még törvénnyel sem. Tehát eszerint léteznek olyan alapjogok, amelyeknek nincs nem lényeges tartalmuk, és