Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

1911 májusában a szobrászművészek díját a már korábban ismertetett összetételű zsűri Moiret Ödönnek ítélte, a pályázók neveit nem ismerjük.

4157 Az 1913-as festészeti díjat Kövér Gyula festőművész kapta, az 1914-es szobrászművészeti pályázat nyertese pedig Pásztor János lett.

4167 C. Műépítészeti díjak A Ferencz József díj építészeti ágazatán a pályázatok lefolyása a többitől eltérően alakult. Az első díjat 1898-ban adták ki, ezt Orbán Ferenc - az akkor 24 éves fiatal építész nyerte, aki később az iskolaépítési programban is szerepet kapott. Ezt követően azonban egészen 1908-ig nem hirdettek pályázatot, először az alapító okirat módosítása miatt, majd - 1905-től kezdődően - elhúzódó vita folyt a III. (építési) ügyosztály és a mérnöki hivatal között az új alapító okirat által előírt tervfeladat körül. Az ügyosztály mintaiskola-épületre kívánt pályázatot kiírni, ezt azonban a mérnöki hivatal nem javasolta. Úgy vélték, hogy ennél az épülettípusnál dominánsak a célszerűség szempontjai, s így nem érvényesülhet a fiatalok művészi alkotókészsége. Véleményüket abban összegezték, hogy az építészeknek - a képzőművészek mintájára - biztosítsák a tárgyválasztás teljes szabadságát. Az építési ügyosztály továbbra is a kötött pályázathoz ragaszkodott, s 1908-ig egyre újabb és újabb ügyiratok születtek a két hivatalban és a javaslataikat tárgyaló tanácsüléseken. 1908-ban azután a tanács döntött: az eredeti elképzelés szerint egy mintaiskola épületének tervezésére hirdeti meg a pályázatot, s a részletes műszaki előírások elkészítésével a mérnöki hivatalt bizza meg. A mérnöki hivatal gyakorlatában nem egy esetben fordult elő, hogy javaslatától eltérő megoldás született, ami bizonyos rejtett konfliktusokhoz vezetett, ezek azonban mindig hivatalon belül rendeződtek el. 177 Az 1908 augusztusában megjelent pályázatra öt építész adta be az előírt mintaiskola - vázlatos - terveit. A pályázók közül három - fiatal kora ellenére - már több nagy megbízást teljesített. Csemegi József iskoláival díjakat nyert, Melha Tibor 1906-ban ösztöndíjasként Észak-Amerikában is járt, míg Reichl Kálmán - aki festőként Nagybányáról, Hollósy iskolájából indult, s már kiállításokon is szerepelt - kórházat, árvaházat, síremlékeket tervezett s a „magyaros jellegű építőművészetet" kívánja alaposabban megismerni.

4187 A zsűri elnöke Rózsavölgyi Gyula alpolgármester, tagjai Freund VÜmos, Hauszmann Alajos, Kauser János, Quittner Zsigmond, Schwatz Jenő, Steinhard Antal - az elnök kivételével valamennyien építészek. A képviselők foglalkozási összetételét tekintve az építészek „felülreprezentáltak" voltak, amelyben a virilizmus rendszerének éppúgy szerepe volt, mint a nagyarányú építészeti konjunktúrának. 1908 novemberi ülésükön - Hauszmann Alajos javaslata alapján - a díjat Reichl Kálmánnak ítélték.

4197 Ezt követően a díjkiosztás - eddig ismeretlen okokból - évekig szünetelt. 1912 májusában a tanács az újonnan alakult XIII. ügyosztályt kérte fel pályatervek előkészítésére, de pályázat kiírására 1914-ig nem került sor. D. Zenészeti díjak A díjat első alkalommal 1897-ben Dohnányi Emő zeneszerző és előadóművész kapta. 1899-ben nyolc pályázó közül - próbaelőadás alapján - Bendiner Nándor zongoraművész nyerte el a zsűri elismerését és ezt a közgyűlés is jóváhagyta.

4207