Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

1880. 1900. 1920. Lakások száma összesen 71 638 155 114 206647 Egyszobás lakások száma 42 508 84 757 107 483 lakásállomány %-ában 62,0 54,6 52,7 Egyszobás lakásban élő népesség száma 191913 364 798 403 346 összlakosság %-ában 56,0 52,55 47,0 szoba/f<5 4,51 4,3 3,75 Kétszobás lakások száma 14 188 34 403 54 282 lakásállomány %-ában 20,7 22,1 26,6 Kétszobás lakásban élő népesség 75 047 179 899 236179 összlakosság %-ában 21,9 25,9 27,5 szoba/fő 2,64 2,61 2,18 Három-négyszobás lakások száma 8 848 20 595 35 188 lakásállomány %-ában 12,35 13,2 17,02 Három-négyszobás lakásban élő népesség száma 52 804 116 922 175 681 összlakosság %-ában 15,4 16,84 20,47 szoba/fő 3 szobás lakásban 1,88 1,82 1,6 szoba/fő 4 szobás lakásban 1,61 1,53 1,34 A táblázatból jól látható, hogy a nagy építkezések ellenére a lakásviszonyokban csak kismértékű javulást lehetett elérni, a népesség 47 %-a 1920-ban is egyszobás lakásokban lakik, s itt egy szobára 3,75 fő jut. A statisztikai adatok azonban nem szólnak arról, hogy az egyszobás lakások minősége nem volt egyforma. A hírlapokban állandó témaként szereplő nyomortanyákhoz, s az egyszobás lakásokban gyakori tömeges ágybérletekhez viszonyítva óriási változást hoztak a - bár egyszobás - de világos, száraz, egészséges lakások, melyeket a főváros kislakásépítő akciójával építtetett. A komfort azonban ezekből is hiányzott, ezért vették tervbe a telepeken fürdők létesítését. Az urbanizáció előrehaladását, s a középrétegek számszerű gyarapodását mutatja a 2-4 szobás lakások számának növekedése, mely már magasabb színvonalú életlehetőséget jelentett. Az előzőkben a századforduló Budapestjéről vázolt kép az alapja és háttere annak a sokirányú tevékenységnek, melyet a városigazgatás az itt élő lakosság művelődése, kulturális szintjének emelése, a művészetek és a művészek érdekében kifejtett. A címben jelzett - Bárczy István nevével jelezhető évtized - alatt maradandó alkotások sorát hozták létre, s e korszak eredményei máig hatóan meghatározzák fővárosunk külső képét éppenúgy, mint - mutatis mutandis - művelődési eszményeinket.