Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
A művészet „forrását", a magyar stílust az előzőkben felsorolt és itt alkotási lehetőséghez jutott művészek - főként a gödöllőiek - a népművészetben keresték, s bár a megvalósult művek színvonala eltérő, „a népi-nemzeti művészet e magyaros-szecessziós hívei nem tudták a népi forrásból nyert ihletet, a formai, szemléleti és szerkezeti tanulsá339/ gokat összekötni a modem művészet tartalmi és formai problémakörével. ' A magyaros szecesszió stílusa ennek ellenére azokra a művészekre is hatott, akik a korszak sablonjaitól tudatosan elszakadva - a születő polgári társadalom emberének bonyolult érzésvilágát szerették volna adekvát formában kifejezni. A magyar polgári kultúra megszületése - a társadalmi formaváltás ellentmondásaitól kísérten - lassú folyamat és sok konfliktussal járt együtt, s a különböző stílusok együttélését a főváros kezdeményezésére született alkotások önmagukban is reprezentálják. S bár nagyobbrészt a hagyományokból kiinduló művekről szólhatunk, feladatot kaptak itt a korszak legprogresszívebb, legmodernebb képzőművészeti irányzatához tartozó művészek is. A Lajos utcai iskola homlokzatára került - ma is álló - szobrokat 340 ' a kifejezés finomsága és raffinait eleganciája az európai szecesszió alkotásaihoz kapcsolja. A lágyan formált alakok, s a leomló, hullámzó virágfüzérek - a többnyire grafikusként ismert - Bíró Mihály sokoldalú tehetségét, invencióját mutatják. A magyaros szecesszió és a klasszicizmus együttes hatását tükrözi a Városmajor utcai iskola bejárata felett elhelyezett relief is, melyet a gödöllői művésztelep egyik korábbi tagja, Sidló Ferenc szobrászművész készített. A munkát pályázat útján kapta az építési bizottság ajánlatára, 341 ' A klasszikus görög vázarajzokra emlékeztető zárt elrendezést a népművészeti motívumokkal élénkített háttér oldja, ó készítette az iskola belső díszkútjának gyermekfiguráját is. 342 ' A Szentendrei úti iskola bejáratainak figurális szobrászmunkáit Beck Ö.Fülöp 343 ' készítette, változatos elrendezésben. Az egyik bejárat feletti - archaikus formákat idéző relief erőteljes ábrázolását az ajtókat kétoldalt keretbe foglaló állatfigurák ellenpontozzák. A kazettás formában elhelyezett sitlizált állatok ritmikus sorában a népies formák a szecesszió mozgalmasságával párosulnak. A másik - szépen ívelt - bejárat két oldalán szimmetrikusan elhelyezett, lágyságot és törékenységet sugárzó gyermekfigurák a szecessziós szobrászat kiemelkedő alkotásai. Faragó Géza, a kecskeméti művésztelep tagja, a korszak közismert grafikusa és jelmeztervezője készítette a Csata utcai iskola freskóit. 44/ Stilizált, dekorativitásra épülő - folthatásokkal is erősített - képei merész vonaljátékukkal, sejtelmességükkel a magyar szecesszió európai színvonalú, különleges alkotásai. A Vas utcai iskola premodern épületének térképzése és belső díszítése magas színvonalon egészíti ki az architektúrát. A Moiret Ödön készítette szobor nőalakjának 45 ' szecessziós alapkonstrukciója a klasszicizmus zártságával nyert kifejezést, amivel különös ellentétben áll a falon végigfutó népművészeti ihletésű „sorminta". Érdekes, hogy a szoborhoz készült figurális vázlatok 3 6/ a szecesszió dekorativitását, lüktető hullámzását, kacskaringós vonaliátékát éreztetik. A földszinti előcsarnokban elhelyezett mozaikkép Pór Bertalan alkotása. 3 11 A Nyolcak csoportjához tatozó művész ezúttal a középkori miniatúrákra emlékeztető elrendezést expresszív, erőteljes formákkal ellensúlyozta. Valószínűleg a Lajta-műterem együttes munkájával, de minden bizonnyal Lajta Béla elképzelése szerint alakult a belsőépítészeti elrendezés, de a terveket az építési bizottságnak is el kellett fogadnia. A tervezőt „az iskolatermek, a könyvtárszoba, tanácskozóterem, fogadószobák, mintairoda mind új és új berendező feladatok elé állítják... fontos a falburkoló fayance színkérdése, a mennyezetfestés valőrje, a vörösfenyőbútorok,... egy lámpa elhelyezése, egy óratok vonalainak összecsengése a székek támlájával." 348 '
