Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
B. Bérházak A késő-eklektikus irányzathoz tartozó épületek közül kiemelhető a neobarokk alapstruktúrát a népies szecesszió formáival kombináló Üllői úti saroképület, 269 ' a Peez Samu tervezte „szolid, jó méretű, komfortosított lakásokat tartalmazó, de sok kis tornyával 270/ anakronisztikusán lovagvárat imitáló" neogótikus Haller utcai bérház, s a Frangepán utcai 271 ' neoreneszánsz épület, melyen már a szecesszió díszítőelemei is megtalálhatók. Kevésbé karakteres a Szörény utcai ház 272 ' egyszerű neobarokk architektúrája. 2. A historizmus és a szecesszió határán A. Iskolák. A program épületei közül e két stílusirányzatot képviselők a legjellemzőbbek, s változatos ornamentikájukkal ma is alkotóik gazdag fantáziájáról tanúskodnak. „A népművészettől átvett motívumokból képzett ornamentika a korszak talán legátfogóbb „építészeti" jelensége, mert a késő-eklektika jelentős mestereitől kezdve a Lechner-iskolán át még a premodern építészetbe is áthúzódik. Ez a díszítéstmus természetéből adódóan applikatív, nem válik az épületkompozíció szerves részévé." 3 ' A Körössy Albert tervei alapján épült Szvetana utcai 274 ' iskola eklektikus alapstruktúráján legjellegzetesebben a lechneri formajegyek érvényesülnek, de a tetőzet és a portálok a népies szecesszió jegyében születtek. A Lechner nevével jelezhető magyaros stílusjegyek uralják a Sebestyén Artúr tervezte Egressy úti elemi iskola 75 ' nagykiterjedésű épülettömbjét is, de alapvonalaira és téralakítására barokk és reneszánsz minták hatottak. A Mester utcai iskola 276/ épületét is lechneri vonalvezetés jellemzi, de itt Pártos Gyula a formák simább vonalú, dísztelenebb változatát valósította meg. Érdekes a pártázatos reneszánszra emlékeztető formát magyaros ornamentikával, tető- és portálkialakítással kombináló Elemér utcai iskola épülete, 77/ s a Mária Terézia téri iskola 278 ' térképzése, melyben a népi építészet formakincse jelenik meg a tetőszerkezetben, a portálok kiképzésében, s a homlokzatot geometrikus osztások és Figurális magyaros díszítőelemek tagolják. Az óvodához tartozó „játszó-szín"-t az erdélyi népi építészet alkotóelemeinek a lehetőségig hű megjelenítésével készítették. Sajátos műfajt képvisel a késő-eklektikus alapokat a lechneri szecesszió formai elemeivel egyesítő Balázs Ernő két iskolája. A Lehel utcainál 279 ' a neogótikus homlokzat fölé magyaros tetőzet és figurális díszítés került, míg a Lövőház utcai iskola 280 ' kettős épülettömbjének jellegét - a barokk alapszerkezet ellenére - a homlokzatok magyaros stilizált figurális ornamentikája és a manzárd-ablakokat keretező geometrikus díszítés határozza meg. A mérnöki hivatal másik építésze, Szabó Gyula is két iskolát tervezett. A Halom utcainál 281 ' a késő-eklektikus, egyszerű kivitelű barokk és reneszánsz formákat geometrikus díszítőelemekkel élénkítette. Különlegesebb a Dugonics utcában 282 ' elhelyezett épület, melyben az utcai homlokzat neogótikus, de elrendezésén a népies szecesszió formái is megjelennek - főként a saroktomyokon és a portáloknál, - s a szecessziós hatást fokozza a végigfutó figurális falfestés, míg az udvari homlokzat a népi építészet sima vonalú, letisztult alkotásait idézi fel. A késő-eklektika és a népies szecesszió formaelemei keverednek az Orczy Gyula 283/ 284/ tervei alapján épült Tisza Kálmán téri iskolán is. A Balaton utcai iskola barokkos elrendezése a homlokzatokon geometrikus díszítéssel párosul, míg tetőzetén és bejáratán a népies szecesszió hatása érzékelhető.
