Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

vissza, az emberiség tavaszának pompás mulatságait, kacagásait, férfiasságát, egy renaissance-t, mely ismét az emberi gondolatok és szépségek megújhodásával fogja megajándékozni a világot."

1027 A lap a modern eszmék állandó hirdetője, s azokat mindig a gyakorlat nyelvén fejezi ki. Az angol Ruskin és Morris kezdeményezései nyomán indult Art Nouveau mozgalom kezdeti szociális irányzataiból is a munkásfiatalság művészi nevelésére, esztétikai érzékének fejlesztésére vonatkozó törekvéseket ismerteti - „szociális művészet" néven. Figyelemre méltóak a lap könyvismertető rovatai is, melyek között például megtaláljuk 1910-bcn Ferenczy Sándor „Lélekelemzés"-ét - Freud előszavával. 4. Az intézményhálózat fejlesztése. A tanfelügyelet átszervezése (1906-1908) Bárczy távozása után a tanügyi osztály vezetését ideiglenesen Rényi Dezső helyettes tanácsnok vette át, ezután került sor Piperkovits Bátor megbízására. 1907-ben indítottak továbbképző tanfolyamokat az óvónők számára, főként a rajz- és az ének tanításához szükséges ismereteiket növelték. A főváros évről-évre nagyobb összegeket fordított az óvodák fejlesztésére, az óvodai hálózat bővítésére. Az elemi iskolákban 1906 szeptemberében vezették be az új állami tanterv szerinti oktatást. A tantervet a tanács külön kiegészítésekkel adta ki, s mellékelte a fővárosi pályázaton elfogadott tankönyvek jegyzékét is. Az új típusú háztartási, gazdasági és ipari ismétlő iskolák létrehozásával lehetségessé vált a törvényben megfogalmazott iskolakötelezettség érvényesítése.

10 7 1907-ben rendeli el a tanács egy tanszerkészítő műhely felállítását, mely a szemléltető oktatáshoz szükséges gyűjteményeket készíti a községi iskolák számára.

1 47 A községi elemi népiskolák felszereltsége a kortárs szakértők szerint igen gazdagnak mondható. Minden iskolában voltak - a legszükségesebb falitáblákon, golyós számlálógépekcn és olvasótáblákon kívül - fali szemléltető képek, térképek, földgömbök, s kb. felerészben állat-, növény-, ásvány-, és vegyes természettani gyűjtemények is. A főváros nagy összegeket fordított az állomány folyamatos gyarapítására. A tanonc-, a háztartási- és gazdasági iskolák felszerelése ellenben elmaradt a kor kívánalmaitól.

1057 A beszédhibás tanulók számára a Csobánc-utcai

1067 elemi iskolában létesítettek újabb osztályokat. Egyre több elemi iskolában vezették be az ének és rajz szaktanítását, s erre a folyamatosan rendezett szaktanfolyamokon készítették fel a tanítókat. Bővítették a napközi gondozás hálózatát, 1907-ben már 62 intézményben - kisdedóvóban és elemi iskolában - működött napközi otthon. A tanítók legifjabb generációja foglalkozott a gyermekekkel, akik főként a téli hónapokban nagy számban vették igénybe. A fiatal pedagógusok számára az ügyosztály rendszeresen szervezett szakmai értekezleteket, ahol képzett, idősebb pedagógusok irányításával folyt a tapasztalatok értékelése. 1907-ben hagyta jóvá a közgyűlés és később a kormány a közoktatási bizottság új szabályzatát. Ez a tagok számát a korábbi 25-ről 30-ra, a tantestületi képviselőkét pedig az eddigi 4-ről 8-ra emelte. A tanítók-tanárok részvételével minden községi iskolatípus képviseletet kapott. A főváros saját iskoláiban a bizottság közvetítésével kívánta a szakfelügyelet jogát gyakorolni, s ezzel szembekerült a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal, mely az 1868-as törvény értelmében ragaszkodott saját felügyeleti jogához. „A székesfővárost, mint iskolafenntartót, amely tanintézetekre annyit áldoz, megilleti a szak-