Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
korszakot indított el tevékenysége, s ha ezt a korabeli megfogalmazást ma kissé túlzottnak tartjuk is, kétségtelen, hogy működése idején mind a főváros életében, mind az oktatásügy területén óriási eredmények születtek. 2. Bárczy István a közoktatási ügyosztály élén (1901-1906) A közoktatási bizottságban elhangzott beköszöntőjében körvonalazza elképzeléseit. Az előzményekről szólva kiemeli a magyar nyelv terjesztésében elért eredményeket, de úgy véli, hogy ezután már az oktatás szellemét kell átformálni, s a külsőleg jól megépített és felszerelt iskolát belső szerkezetében és tananyagában is korszerűvé kell tenni. A jó iskola alapfeltétele a jó tanító - a tanítókat képezni kell, hogy hivatásuknak megfelelhessenek, s műveltségük a kor színvonalán álljon. 62 '' A mai tanítóképzés a fokozott kívánalmakat nem elégíti ki, ezért szükségesnek tartja, hogy a fővárosi viszonyoknak megfelelő tanítóképzőt szervezzenek. A változtatások sürgősek, ezért az ügyosztálynak nemcsak az iskolák adminisztratív irányítását kell ellátnia, de a pedagógiai tevékenység felügyeletét is. 63/ Munkaprogramját 1902. január elején terjeszti a tanács elé. Kifejti, hogy az életviszonyok, az „új társadalmi alakulások" és a gazdasági élet fellendülése a városi közigazgatást nehezebb feladatok elé állítja. Az ország és a főváros szellemi és gazdasági előrehaladása az iskolától azt követeli, hogy a gyermekek szellemi képességét, erejét, „gazdasági érzékét" helyes irányba terelje, s a gyakorlati életre, a kenyérkeresetre készítse fel őket A programban szerepel, hogy az általános szegénység miatt a „fővárosi gyermekek ezrei" hiányos családi nevelésben részesülnek, ezt az iskolának kell pótolnia, amivel a szülőkre is visszahat. Az oktatási célok társadalmi szempontú meghatározása a tanácsi oktatásirányítás történetében ekkor először jelenik meg, s a korábbiakhoz képest gyökeres változást jelez. A feladatok között első helyen szerepel az elemi iskolai tanítást kiegészítő szakmai tanfolyamok felállítása, majd népoktatói felügyelői állás szervezése, s az elemi iskolai ének-, zene- és rajz-szaktanítás feltételeinek megteremtése. Revízió alá kívánják vonni a tanítás tervét és az iskolai tankönyveket Sürgeti napközi otthonok felállítását a szegény néprétegek gyermekeinek elhelyezésére. Népiskolai továbbképző tanfolyamok szervezése is szerepel - főként leányok számára -, hogy meggátolják a „női proletárizmus" terjedését Előkészíti a fővárosi oktatásirányítás mellett - tanácsadó szervként működő - közoktatási bizottság szervezeti reformját, hogy valóban betölthesse szerepét. A változtatás leglényegesebb eleme, hogy a bizottságot tanár- és tanítótagokkal egészíti ki, és alkalmanként munkájába külső szakértők bevonását is tervezi. Új kezdeményezés a kisegítő osztályok létrehozásának gondolata, mely a „gyengébb szellemi tehetségű" tanulók külön oktatását jelenti, külön tantervvel. A tervek között szerepel még a tandíjszabályzat és a tanítók fizetési szabályzatának módosítása is. Fontosnak tartja, hogy szüntessék meg a váltakozó tanítást - melyet az iskolák zsúfoltsága tett szükségessé -, s újítsák meg az iskolai felszereléseket Szól nagyszabású iskolafejlesztési programjáról, az iskolai könyvtárak hálózatának bővítéséről, s egy központi pedagógiai könyvtár és tanszer-múzeum létesítéséről. Bárczy az oktatással, művelődéssel kapcsolatos elképzeléseit több helyen, szóban és írásban is kifejti, népszerűsíti. Egy 1903-ban elmondott beszéde 64 ' arra utal, hogy alaposan ismerte az ekkoriban terjedő reform-pedagógiai irányzatokat, s egyetértett a rigi
