Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

A központi igazgatás szervezetének módosítására 191 l-ben került sor. A javaslatot Harrer Ferenc és Márher Aladár dolgozzák ki, s egy szakbizottsági tárgyalás után kerül a közgyűlés elé. Az áralakítás lényege, hogy az eddigi 10 helyett 16 ügyosztályt hoznak létre, a szakigazgatás egyre specializáltabb feladatköreinek megfelelően. Témánk szempontjá­ból leglényegesebb az, hogy az elnöki ügyosztályon belüli - Wildner Ödön vezette ­alosztály önálló ügyosztályként működik, s intézi a szociálpolitikai és közművelődési ügyeket,melyek jelentősen bővültek a korábbiakhoz képest. A közművelődés valamennyi ágazata az osztály hatáskörébe kerül. Itt intézik ezután a tudományos, irodalmi és művé­szeti ügyeket, a közművelődési célú egyesületek segélyezését, a városi könyvtár és a múzeum irányítását, s a - később tárgyalásra kerülő - Ferencz József koronázási jubileumi alapítvány díjainak odaítélését. Gyökeresen újat jelentett, hogy az iskolai oktatás körébe vonták a művészeti nevelést, a rajz- és zeneoktatást, átszervezték az iparostanonc-képzést, melyet szintén ide soroltak be. Az osztály vezetésére az eddigi alosztályvezető Wildner Ödön kapott megbízást, akit közben tanácsnokká választottak. Az ügyosztály feladatainak legdöntőbb részét azonban a szociálpolitika jelentette, hiszen a lakásügy minden vonatko­zása - az építéstől a kezelésig - ide tartozott, s az igazgatás korszerű szemléletének megfelelően új típusú szociálpolitikát folytattak. Változtatni akartak a társadalom segít­ségre szoruló rétegeinek helyzetén: munkaközvetítő irodát, jogi tanácsadást, anya- és gyermekvédelmi hálózatot, s a lakásokból hiányzó komfort pótlására népfürdőket tervez­tek. E felsorolásból is láthatóak a vállalkozás óriási méretei s az a törekvés, hogy egységes irányítás alá vonják a sokféle területet. A szerteágazó feladatkörök ellátására létrehozott osztályon 23-25 hivatalnok tartotta kézben az ügyeket, köztük több ismert nevet találunk: Kacsóh Pongrácét, aki a fővárosi zeneoktatás hálózatának létrehozásán fáradozik, itt dolgozik Ferenczi Imre, a későbbi neves szociálpolitikai író, aki a társadalomtudományi társaság köréhez tartozik s hasonlóan Bolgár Elek, a szociáldemokrata politikus, történész, akinek ekkortájt szociológiai cikkei jelennek meg baloldali lapokban. Az iparostanonc-ok­tatás újjászervezését Ágotái Lajos, a külföldön is jól ismert szakember irányítja. 55,7 A VII. (közoktatási) ügyosztály hatáskörében ezután kizárólag a szorosan vett oktatási ügyek maradtak: a kisdedóvók, az elemi, polgári és kereskedelmi iskolák s a napközi otthonok területei. Újdonságot jelentett, hogy ezentúl az iskolaépítési program az ügyosztály keretében került előkészítésre. Ez azonban nem jelentett tényleges hatáskör­bővülést, az építkezések ügyei ugyanis az elnöki ügyosztályból átkerülnek a XIII. építke­zési (műszaki) ügyosztály kezelésébe, melynek keretében létrehozzák - Kabdebó Gyula irányításával - az iskolák és kislakások építkezési osztályát. 56 ' A később tárgyalásra kerülő iskolaépítési program ügyeiben a VII. ügyosztály elvben biztosított jogkörét csak erős korlátozással gyakorolhatta. A központi igazgatás átszervezésének egyik alapvető célja volt a polgármester tehermentesítése a formális feladatok tömegétől, ezért az alpolgármesterek számát a korábbi kettőről háromra emelték. Sor került az újonnan létrehozott osztályok hatás- és feladatkörének pontos meghatározására, s a tanács döntési hatékonyságának fokozására, melyet kisebb (párhuzamos illetve csoport-) tanácskozásokkal kívántak elérni. 57 ' A város­igazgatási funkciók bővülése, az építkezések, a közüzemek létesítése, és a folyamatosan megvalósuló községesítési folyamat - mely 1909-ben a gázgyár megváltásával indul, s lassan a közszolgáltatások egészét átfogó szervezetet alakít ki a villamosvilágítástól az élelmiszerellátásig - a tanácsi alkalmazottak számának növekedéséhez vezettek. Míg 1902-ben a közigazgatási hivatalok adminisztratív irányításához elegendő volt 1600 fő, a létszám 1910-re 1861,1916-ra pedig már 2324 fős személyzet szükséges a megnövekedett

Next

/
Oldalképek
Tartalom