Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Szücs György: A Rákosi Mátyás Művek

A képzőművészeti alkotások a valőságteremtés minőségét csempészték be a fotók közé. 1.1. Brodszkij festőművész rajza Rákosi Mátyást mint a Kommunista Internacionálé VB titkárát ábrázolja (30. old.), azonban a hatást jelentősen csökkenti, hogy a könyvben éppen azt a fotót követi, amelyről szemmel láthatóan készült. Rákosi életének vissza-visszatérő epizódja a salgótarjáni harcokban való részvétel. A hiteles fotódokumentum hiányát az Emlékkönyv úgy hidalja át, hogy Ék Sándor több változatban is elkészített festményvázlatainak egyikét közli, amely Rákosit a Salgótarjánba induló csapatok élén jeleníti meg (27. old.). A „gondolati montázs" itt is működik, hiszen az átellenes oldalon Rákosi kongresszusi felszólalásának szövege (Vörös Újság, 1919. jún. 14.), és egy felfegyverzett munkásszázad fotója kapott helyet. Különösen érdekes összehasonlítást kínál a termelőszövetkezetek első kongresszusáról készült fotó (110. old.) Pór Bertalan festményével. Az 1950. január 25-én lezajlott megbeszéléseket követően Rákosi fogadást adott a Parlamentben. A kötetlen társalgás egy pillanatát kapta el a fényképész: a kicsi asztalt körbeülő résztvevők Rákosit hallgatják figyelmesen. Pór Bertalan művének kompozíciója némiképp eltér a fotóétól. Az még érthető, hogy a kép szerkezetének tisztasága érdekében a baloldali figurát kissé eltolja, hogy Rákosi felesége ne legyen takarásban, hogy a nyitott hátteret dobozszerűen lezárja, az viszont már kevésbé, miért kellett a bal felső sarokba egy Veres Péter-szerű alakot odacsempészni, illetve a Rákosi mellett ülő nőalakot, valamint a kép jobb szélén helyet foglaló férfit kitüntetéssel ellátni, hiszen az eredeti fotón ezek a jelvények nem szerepeltek. A művész így is elkövetett egy dramaturgiai hibát. A fotón Rákosi beszél, tehát logikus, hogy mindenki rá figyel. A festményen azonban a vele szemközti alak az aktív beszélő, ez kézmodulataiból kiderül, mégis minden tekintet Rákosira szegeződik. Mindezekkel együtt a képet a korszak egyik főműveként tartották számon, nem véletlen, hogy belekerült a „Száz kép a magyar történelemből" című kötetbe. A Magyar Dolgozók Pártja tulajdonát képező alkotás korabeli értékelése így hangzik: „A festménynek vannak művi fogyatékosságai, de ez az első olyan felszabadulás utáni festői alkotásunk, amely a szocializmus építésének korszakát történeti korszakként fogja fel és ábrázolja, amely az életkép meghittségével, a családias közvetlenség vonásaival és éreztetni tudja az új történeti korszakot irányító és mozgató történelmi erőket, a nép és vezetői közötti mély szeretetet és bizalmat."

55 Második szűkítés: kerettémák Az eddigiekből is kiderült, hogy a vezér életének érzékelhető részletei a történelemben már megélt-lejátszott szerepek összeválogatásával állnak össze. A vezér gesztusai, cselekedetei, szavai annál több jelentést hordoznak, annál erőteljesebb formában jelennek meg, minél jobban emlékeztetnek bennünket azokra a megnyilvánulásokra, amelyeket a nagy emberek sajátjaként fogadunk el. A „tervezés", „megszerkesztés" értelemben vett design feladata, hogy a konkrét életet a történelmi-szimbolikusjelrendszerbe áttegye, s ezáltal érzéki-képszerűvé varázsolja. Itt ért-