Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Ujlaki Péten Fischer József a Főváros Közmunkák Tanácsának élén

Mindezek alapján az FKT elsorvasztása és megszüntetése - mint szakmailag megalapozatlan, és mint egyedül az MKP centralisztikus törekvéseit elősegítő politikai intézkedés - negatív, helytelen és hibás lépés volt. Egyúttal, és éppen ezért megfontolandó lenne az FKT - eredeti elképzelések szerint történő - feltámasztása! Jegyzetek 1. A Fővárosi Közmunkák Tanácsát 1870-ben hozták létre, megalakulásáról az 1870:X. t.c. intézkedett. Ettől kezdve az FKT volt a gazdája az új közlekedési főútvonalak megépítésének és megnyitásának, valamint kezelője a Fővárosi Pénzalapnak. A törvény értelmében az új szerv feladatát a következők képezték: a főváros szabályozási munkáinak előkészítése, e vonatkozásban tervek készíttetése és a terveket illető pályázati programok kidolgozása; a szabályozás gyakorlati végrehajtásának figyelemmel kísérése; az utak és utcák irányának és szintjének meghatározása; az utcák és terek névadása és a házszámok szabályozása; az építési ügyeket szabályozó javaslatok kidolgozása. Az FKT meglehetősen széles, nevezetesen szabályalkotó, intézkedő, jóváhagyó, fellebbviteli és felügyeleti jogkörrel rendelkezett. Hatásköre ekkor Pestre, Budára és Óbudára, 1873-tól pedig értelemszerűen Budapestre terjedt ki. Az 1870-es törvényt az 1937: VI. t.c. módosította, amely az FKT hatáskörét a főváros környékére is kiterjesztette. Ezenkívül jogot biztosított számára a többi város és község esetében arra, hogy jóváhagyja azok építésügyi szabályzatait. A törvény kimondta, hogy a Közmunkatanács másodfokú építésügyi hatóság. (Budapest polgármestere csak elsőfokú!) Az FKT tanácsa (nem azonos az FKT apparátusával), amely az egyes ügyekben a döntéseket, határozatokat hozta, 20 rendes és változó számú tanácskozási jogú, szavazattal nem rendelkező tagból állt. A tanácsnak elnöke, alelnöke valamint 18 tagja volt, akik közül 9et a fővárosi Törvényhatósági Bizottság választott, 9-et pedig a minisztérium nevezett ki. A rendes tagok 1/3-a minden harmadik év végén sorsolás alapján kivált a testűiéiből, de mind a Törvényhatósági Bizottságnak, mind a minisztériumnak joga volt a kilépett tagok újraválasztására illetve ismételt kinevezésére. A tanácskozási jogú tagok között volt a főváros két tanácsnoka, főmérnöke, a Fővárosi Középítési Bizottság két képviselője (ez utóbbiak csak 1930-ig, ugyanis ez a szerv ekkor megszűnt) valamint azok a szakértők, akiket az FKT tanácsa meghívott. Az FKT fennállásának 78 esztendeje alatt jelentős munkát végzett. Ebből érdemes megemlíteni Buda felmérését; Pest, Buda és Óbuda 1876-os szabályozási tervét, amely a mai főváros városszerkezetének is alapjait képezi; az 1914-es új építésügyi szabályzat kidolgozását, amely nyolc építési övezetet határozott meg a fővárosban; az 1940-es építésügyi szabályzatot és a főváros városfejlesztési programját, amely az első részletes rendezési terv volt a főváros történetében; az 1947-es új városfejlesztési programot, amely széleskörűen előkészítette és megtervezte Budapest újjáépítését. 2. Budapest Főváros Levéltára. Fischer József visszaemlékezése (Kézirat, 1982. 117-118. és 129. old.) 3. A Közmunka és Katonai Szakbizottság a kérdést három ülésén tárgyalta. Az 1946. dec.