Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Rainer M. János: Helyi politika szerveződés 1956-ban — Az újpesti példa

sebb egysegek összetűzéseket kezdeményeztek a szovjet erőkkel, alapjában azonban védelemre rendezkedtek be és rendfenntartó feladatot láttak el. Védelmi jellegűnek látom az ún.politikai osztály felállítását, amely letartóztatásokat foganatosított és az alkalmilag felállított fogdában őrizte a letartóztatottakat. Valószínűleg ez a tevékenység döntő szerepet játszott számos bizottsági tag kivégzésében. Tény, hogy az Újpesti Forradalmi Bizottság nevében csaknem 30 személyt tartóztattak le. Ezek közül húsznál többen ÁVH-s tisztek voltak; de őrizetbe vettek üzemi igazgatókat és pártfunkcionáriusokat is. A Bizottság tudta, vagy - okkal - feltételezte, hogy ezek az emberek az általuk képviselt forradalmi rend ellenségei; őrizetbe vételüket magától értetődő preventív rendszabálynak tartották. Atrocitásra, lincselésre ugyanakkor Újpesten nem került sor, az ilyenfajta hangulat ellen a bizottság fellépett, sőt védelmet biztosított néhány prominens személynek.

16 Mivel a fogda parancsnokát és politikai osztály vezetőjét még 4-e előtt leváltották, bizonyosan volt némi alapja annak az érdekeltek tagadásával szemben csupán a fogságban levő ÁVH-sok stb. vallomására alapozott vádnak, hogy a bánásmód néha durva volt és a kihallgatások során helyenként erőszakos eszközöket is alkalmaztak. Tény, hogy sérülés, vagy haláleset itt nem következett be, és a foglyok valamennyien kiszabadultak 4-e után. Konszolidációs feladatot látott el az élelmezési csoport, amely eleinte a polgárőrség, majd a kerület élelmezésével foglalkozott, november 8-ig biztosítva azt; mindeme feladatokhoz a szükséges szállítási eszközöket biztosította a gépkocsi osztály. Nem érdektelen megjegyezni, hogy az erre használt gépkocsik igénybevételét, november 8-a után a harcok során károsodását, eltűnését a per során a bizottsági tagok „számlájára írták", mint társadalmi tulajdon elleni lopást, rablást és rongálást. A politikai érdekérvényesítésre és egyeztetésre két szervezeti egység létesült. A propagandacsoport - miután október 26-án a polgárőrség elfoglalta az Újpesti Nyomdát - a bizottság követeléseit, határozatait, felhívásait közlő röplapokat állított elő. (Az elit értelmiségi részvétel hiányára utal, hogy nem kíséreltek meg lapot, újságot kiadni.) Lényegesebb volt ennél az ún. ïizemszervezési csoport tevékenysége, amely felettes, politikai koordinációs és politikai szervezési-tanácsadó szerepeket elegyítve a kerületi üzemek munkástanácsaival tartott kapcsolatot. A következőkben utalok majd az ennek során adódó konfliktusokra, ezek politikai tartalmára. A csoport eredetileg a szerveződések, az artikuláció elősegítésére jött létre; később felettes szervként, centralizációs tendenciákkal lépett fel. November 4-e után viszont a bizottság visszatért eredeti, ezzel kapcsolatos elgondolásaihoz és igyekezett segíteni most már nagybudapesti viszonylatban a munkástanácsok kapcsolatfelvételét, integrációját.

17 Végülis ez a kezdeményezés vezetett a Nagybudapesti Központi Munkástanács megalakulásához. Politikai kapcsolatok, politikai irányvonal E két fogalom összekapcsolását az indokolja, hogy utóbbi elsősorban a külön-