Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Kresalek Gábor: A munka hősei

annyit keresni, mint a férfiak. Berecz Istvánné bányásznő (sic!) a sztahanovisták kongresszusán pontosan ezt fogalmazta meg: „Mi nők tudjuk és érezzük, hogy mi is éppen úgy kivesszük a részünket a szocializmus építéséből, mint a férfiak, és, hogy a férfiak és nők hasznos összefogása megtöri azt az utat, amely Rákosi elvtárs vezetése alatt a szocializmushoz vezet." Lényegesen kevesebb kapcsolódása volt a valós élethez a mozgalomból következő kulcsfontosságú problémának a normák kérdésének. Már a sztahanovistakongresszuson elhangzott, hogy a „munka hősei" a normák ügyében előbbre járnak, mint a minisztériumi hivatalnokok, akik a „tudományos normák" kialakításakor messze elmaradtak a teljesíthetőség határának kijelölésekor, a „valóságtól". Természetes is, hogy a növekvő kirakatteljesítmények az átlag dolgozókat sújtották a legjobban, hiszen az élenjárók teljesítményére való hivatkozással a normák állandóan alakíthatóak voltak, függetlenül a célszerűségtől és a realitástól. A látszatteljesítmények, kozmetikázott statisztikák világában azonban ez a probléma senkit sem zavart, „csupán" a kárvallottak ezreit. Rákosi ugyan kifejtette, hogy a sztahanovisták mellett a „csak" 100 százalékot teljesítő átlag munkásokra is oda kell figyelni, ám azonnal hozzátette, azért, mert belőlük lehetnek a jövő sztahanovisták

14 A leírtak, az ismertetett néhány adat mulatságosnak is tűnhet ám nevetésre semmi okunk. Az élmunkásmozgalom is, mint annyi egyéb sűrítve tárja elénk az ötvenes évek poklát. A voluntarizmust, az emberi akaratot semmibe vevő hatalmi tobzódást. Tudjuk mai válságunk, egyáltalában az egész elvesztegetett 40 év ekkor és ott alapozódott. A baklövések sorozatában is, az extenzivitásra kényszerítő munkaversenyek - ne feledjük, ha más formában is, de szinte máig zajlottak - a magyar ipar lezüllesztésének a melegágyai voltak. Az egész jelenség tulajdonképpen tragikomikus. Kérem a tragédiára is gondoljunk, miközben a képtelen adatok hallatán Marx-szal szólván, és tőle is búcsúzva nevetve válunk meg a múltunktól. Jegyzetek 1. Rendkívüli ülés jegyzőkönyv Szakszervezeti Tanács (továbbiakban: SzT) Termelési Osztály (továbbiakban: TO). Szakszervezetek Központi Levéltára (továbbiakban: SzKL) To. 148. d. 1948. 2. Piros László beszéde az SzT 1948. szept. 30-i brigádvezetői értekezletén. Jkv. SzKL. TO. 96. d. 1948. 3. Vesd össze: Munka hősei sorozat: Burányi Irén az első sztahanovista fonónő Népszava 1950 és a Sztálini-műszak a könnyűiparban. Kiadó nélkül. 1950. kiadványokat. 4. Munka hőse sorozat idézett mű.