Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Kresalek Gábor: A munka hősei

anyaga kiválasztásakor az általa tipikusnak talált jelenségek valós volta felől ne le­gyenek kétségeink. Burányi Irén teljesítette vállalását és sztahanovista lett. Kivételes esetként, segí­tőit is kitüntették. Újítása következtében főelőadója lett a Trud-keddek mintájára szervezett, Győrben tartott, munkamódszerátadásra és népszerűsítésre rendezett Népszava-szerdának. Beszámolójához harmincan szóltak hozzá. E tény hangsúlyo­zása nem véletlen, hiszen Rákosi a sztahanovista- kongresszuson kifejtette, hogy a „munka hőseinek" eredményei nem az önsanyargató munkatempónövelésből, a fi­zikai munka fokozásából, hanem az új munkamódszerekből, és az újításokból kö­vetkeznek. 10 Ez nyilvánvalóan csak egy elenyésző részét képezte az igazságnak hi­szen a normalizftástól kezdve,, a tudatos selejttermelésen kívül, az összecsapott munkán keresztül, a túlhajtott munkatempótól, a közönséges csalásig számos elem fedezhető fel a versenymozgalom vizsgálatakor, a Rákosi által hangsúlyozott elem mellett. Az azonban kétségtelen, hogy az újítómozgalomnak jelentős szerepet szántak már a versenyek kezdetén is. 1948-ban újító konferenciát rendeztek, és a sztahano­vista kongresszuson is külön hangsúlyt kapott Apró Antal beszédében, hogy 1949­ben 75 973 újítási javaslatnak közel az egyharmadát be is vezették. A szám is mu­tatja.de néhány újítás leírása végképp igazolja, azt a feltételezést, hogy ezek nagy ré­sze nem lehetett találmány vagy újítás, hanem valamiféle racionalizálás, egyfajta mó­dosítás. A textilmunkásnő újításának egyik felét már említettem, a másik fele pedig a következő volt: az elszakadt fonalszálat, szemben a korábbi módszerrel nem összekötötte, hanem összesodorta. Ennél is elképesztőbb a szó szoros értelmében komolyan venni Tamás István nyomdász újítását, ö arra jött rá, hogyha a kiszedett sorokat nem kézzel, hanem lábbal továbbítja, akkor naponta 13 950 db betűvel töb­bet tud kiszedni. A napi rekord, melynek eléréséért egy másik nyomdász sztahano­vista címet kapott, 110 000 db volt, amíg az újítás „csodát" nem tett. 11 A példák so­ra folytatható lenne, hiszen az újítási felelősök csak akkor érezhették magukat biz­tonságban, ha az ilyen és a hasonló ötletekből minél többet öaszegyújtve tudták sta­tisztikáikat javítani. Három sztahanovistát emeltem ki a sok százból és ezerből. Mindegyikük külön­külön és együtt is illusztrálja a mozgalmat. Jelesül a szovjet példa meghatározó vol­tát, a nincstelenségből „valakivé válás" vakító hatását, a párt primátusát a munka­teljesítmények és az élettevékenységek felett. Hármuk közül kettő teljesítménye szorosan kapcsolódott a Sztálin születésnapja köré rendezett munkaversenyekhez. A sztálini műszak A munkával való ünneplésnek két formáját - a sztálini - felajánlásimozgalmat és a sztálini-műszakot - találták ki a szervezők. Az első bizonyos teljesítmények hosszabb időn át való elérését, a második a születésnapra tett konkrét vállalások tel­jesítését jelentette. A felajánlási verseny legjobbjaiból rekrutálódtak az első sztaha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom