Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)
Kresalek Gábor: A munka hősei
anyaga kiválasztásakor az általa tipikusnak talált jelenségek valós volta felől ne legyenek kétségeink. Burányi Irén teljesítette vállalását és sztahanovista lett. Kivételes esetként, segítőit is kitüntették. Újítása következtében főelőadója lett a Trud-keddek mintájára szervezett, Győrben tartott, munkamódszerátadásra és népszerűsítésre rendezett Népszava-szerdának. Beszámolójához harmincan szóltak hozzá. E tény hangsúlyozása nem véletlen, hiszen Rákosi a sztahanovista- kongresszuson kifejtette, hogy a „munka hőseinek" eredményei nem az önsanyargató munkatempónövelésből, a fizikai munka fokozásából, hanem az új munkamódszerekből, és az újításokból következnek. 10 Ez nyilvánvalóan csak egy elenyésző részét képezte az igazságnak hiszen a normalizftástól kezdve,, a tudatos selejttermelésen kívül, az összecsapott munkán keresztül, a túlhajtott munkatempótól, a közönséges csalásig számos elem fedezhető fel a versenymozgalom vizsgálatakor, a Rákosi által hangsúlyozott elem mellett. Az azonban kétségtelen, hogy az újítómozgalomnak jelentős szerepet szántak már a versenyek kezdetén is. 1948-ban újító konferenciát rendeztek, és a sztahanovista kongresszuson is külön hangsúlyt kapott Apró Antal beszédében, hogy 1949ben 75 973 újítási javaslatnak közel az egyharmadát be is vezették. A szám is mutatja.de néhány újítás leírása végképp igazolja, azt a feltételezést, hogy ezek nagy része nem lehetett találmány vagy újítás, hanem valamiféle racionalizálás, egyfajta módosítás. A textilmunkásnő újításának egyik felét már említettem, a másik fele pedig a következő volt: az elszakadt fonalszálat, szemben a korábbi módszerrel nem összekötötte, hanem összesodorta. Ennél is elképesztőbb a szó szoros értelmében komolyan venni Tamás István nyomdász újítását, ö arra jött rá, hogyha a kiszedett sorokat nem kézzel, hanem lábbal továbbítja, akkor naponta 13 950 db betűvel többet tud kiszedni. A napi rekord, melynek eléréséért egy másik nyomdász sztahanovista címet kapott, 110 000 db volt, amíg az újítás „csodát" nem tett. 11 A példák sora folytatható lenne, hiszen az újítási felelősök csak akkor érezhették magukat biztonságban, ha az ilyen és a hasonló ötletekből minél többet öaszegyújtve tudták statisztikáikat javítani. Három sztahanovistát emeltem ki a sok százból és ezerből. Mindegyikük különkülön és együtt is illusztrálja a mozgalmat. Jelesül a szovjet példa meghatározó voltát, a nincstelenségből „valakivé válás" vakító hatását, a párt primátusát a munkateljesítmények és az élettevékenységek felett. Hármuk közül kettő teljesítménye szorosan kapcsolódott a Sztálin születésnapja köré rendezett munkaversenyekhez. A sztálini műszak A munkával való ünneplésnek két formáját - a sztálini - felajánlásimozgalmat és a sztálini-műszakot - találták ki a szervezők. Az első bizonyos teljesítmények hosszabb időn át való elérését, a második a születésnapra tett konkrét vállalások teljesítését jelentette. A felajánlási verseny legjobbjaiból rekrutálódtak az első sztaha-