Az iratkezelők és irattárosok alapvető tudnivalói. Jegyzet az iratkezelők és irattárosok továbbképzéséhez (Budapest, 1988)

Dr. Szekeres József-Festi Lászlóné: Iratvédelem az irattárban és a levéltárban

A levéltári anyag veszélyeztetésének sokfélesége és kiterjedtsége arra kötelezi a levéltárost, hogy ezeket a veszélyeket mindenre kiterjedő intézkedésekkel megelőzze és a lehetőségekhez képest elhárítsa. Ezt a célt szolgálja a raktárhigiénia, amely a legkedvezőbb tárolási feltételek alkalmazását követeli meg. A konzerválás és restaurálás fogalma Megelőzés és kezelés útján biztosíthatók azok a feltételek, amelyek a levéltári anyag hosszantartó és folyamatos megőrzéséhez szükségesek. A középpontban a papíranyag - mint a levéltárakban leggyakrabban előforduló anyag — áll, ezért a következő fejtegetések e köré koncentrálódnak. A korábbi fáradozások eredményeképpen a konzerválás és restaurálás területén különösen az utóbbi évtizedekben a modern természettudományi és technikai felfedezések (felismerések) alapján igen széleskörű eszköztár keletkezett, amely csak a levéltárosok és restaurálok ésszerű együttműködése alapján hasznosítható. A levéltáros megadja a célt, ami annyit jelent, hogy meghatározza azokat a követelményeket, amelyek a levéltári iratanyag minőségének megfelelően a technikai kezeléssel kapcsolatban támaszthatók. A technikai kezelés eszközei és feltételei tekintetében a döntés valamint a gyakorlati megmunkálás általában a restaurátor feladata. A konzerválás tágabb értelemben magában foglalja a levéltári anyag megelőző védelmének valamennyi eszközét és módszerét a külső behatások és károkozók ellen — elsősorban a levéltári raktárakban megvalósítandó szakszerű tárolás és kezelés témakörére terjed ki. Konzerváláson szűkebb értelemben az iratanyag megelőző jellegű technikai kezelését értjük, amely jelenlegi állapotának fenntartására és a károk elleni védelmére irányulva kiterjed a folyamatos romlás meggátlására. Sokkal inkább megelőző jellegű mint az a feladat, amely a már megnyilvánuló károk okainak leküzdésére irányul. A restaurálás során a létező károsodást kell orvosolni és a megrongálódott iratanyagot az eredeti állapotába helyreállítani. Az eredeti anyag történeti ismertető jegyeit a restaurálás során nem szabad megváltoztatni. A kijavított részeknek felismerhetőknek kell maradniuk, nem szabad őket újból beírni vagy utána rajzolni. A levéltári anyag hosszú idejű megmaradását és használhatóságát garantáló intézkedések ugyancsak a restaurálás fogalomkörébe tartoznak. A feladatok kitűzésénél a konzerválás és a restaurálás egységet képeznek. A gyakorlatban kiegészítik és átfedik egymást. Jelentőségük együtt növekszik az összlevéltári anyag károsodási mértékével. A károsodás legfontosabb okait az információ-hordozók minőségében kell keresnünk, amelyet meghatároz egyrészt a papírgyártásnál felhasznált nyersanyagok gyengébb minősége, másrészt a levegő szennyeződésének fokozódása. Tovább rontja az iratok állagát a nem kielégítő tárolás és az egyre növekvő használat, a kutatás. Iratértékelés és komplex konzerválás A nem kielégítő műhelykapacitások következtében csupán szelektív konzerválási program valósítható meg, amelyet a károsodott iratanyag értékelése alapján állítanak össze. Az értékelés kritériumait az iratanyag értéke és a veszélyezettség foka képezi. A sorrendiség kialakításában közrejátszanak még a felhasználási érdekek és a szükséges munkálatok mennyisége. A komplex konzerválás a kezelés teljes körére kiterjed, kezdve a tisztításon, majd a fertőtlenítésen keresztül a kijavításig és a megerősítésig, végül a folyamatot lezáró bekötésig. Ez az eljárás tartós eredményt garantál. A konzerválás és restaurálás módszerei A megelőző biztonságot valamint a károk leküzdését és a folyamatos elöregedés elleni védelmet szolgálják a konzerválási és a restaurálási intézkedések. Ezeket speciális feltételekhez kell igazítani amennyiben a kívánt hatást akarjuk elérni, és ha a járulékos károsodásokat el akarjuk hárítani. Ennek megfelelően a kezelés előtt vizsgálni kell az anyagot és a károkozó tényezőket. A vizsgálat során rögzített adatok képezik annak az állásfoglalásnak az alapját, hogy milyen módszereket alkalmazzunk és milyen eszközöket használjunk.