Az iratkezelők és irattárosok alapvető tudnivalói. Jegyzet az iratkezelők és irattárosok továbbképzéséhez (Budapest, 1988)

Dr. Barcza Tibor: Az iratkezelésre és iratképzésre vonatkozó jogszabályok

Művelődési Minisztérium A minisztérium a 161/1961. MM. sz. utasításával szabályozta az iratkezelést, majd a 129/1970. (MK 14.) MM. sz. utasításával az iskolai rendtartásokat is módosította. 1969. után a művelődési intézmények iratkezelése tárgyában jelent meg az azt szabályozó 162/1971. (MK 21.) MM. sz. utasítás. E rendelkezés mellett speciális és rendtartásmódosító intézkedéseket is kiadtak. Ilyenek voltak a 122/1973. (MK 10.) MM. sz. utasítás a tudományos intézmények, a 131/1973. (MK 12.) MM. sz. utasítás a gimnáziumok, a 134/1973. (MK 12.) MM. sz. utasítás az általános iskolák valamint a 138/1973. (MK 13.) MM. sz. utasítás a szakközépiskolák számára. További módosítást jelentett a 116/1983. (MK 14.) MM. sz. utasítása nevelési-oktatási intézmények ügyintézéséről és a tanügyi nyilvántartások tárgyában megjelent 16/1987. (VIII. 12.) MM. sz. rendelet. Pénzügyminisztérium A minisztérium a 147/1959. (Pü. K. 1959/16. sz.) PM. sz.-on jelentette meg az első átfogó szabályozást, amelyet kiegészített a 148/1959. (PK 16.) Pm. sz. utasítás. Az 1969. utáni szabályozást a 8/1971. (PK 9.) PM. sz. utasítás jelentette, amely a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek iratkezeléséről intézkedik. Ezután a PM Bevételi Főigazgatósága is kiadta az irányítása alatt álló szervek számára az azok iratkezelését szabályozó 76/1971. sz. PM Bevételi Főig. sz. utasítást, majd 1976. január 1-jei hatállyal megjelent az illetményhivatalok iratkezelési szabályzata és minta irattári terve. Szociális és Egészségügyi Minisztérium Ezen új minisztérium mintaszabályzata még nem készült el. Addig, amíg sor kerül ennek összeállítására, a 30/1971. (Eü. K. 17.) Eü. M. sz. utasítás előírásait kell a minisztérium felügyelete alá tartozó szerveknek betartaniuk. E jogszabály elődje a 34/1959. (Eü. K. 22.) Eü. M. sz. utasítás volt. Megjegyezzük, hogy a Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium vonatkozó rendelkezéseit azért nem ismertetjük, mert ezek, illetve a felügyeletük alá tartozó szervek az általános jogszabályok előírásai alapján ki vannak emelve az állami levéltárak illetékességi köréből. b) Tanácsok és tanácsi szervek A tanácsokra és a tanácsi szervekre vonatkozó szabályozás első lépését az 1/1960. (TK 10.) Korm.E. sz. utasítás kiadása jelentette. Ezt bizonyos fokig módosították a 30—4/1963. (TK 38.) TO. sz. és az 5/1963. (TK 78.) KE. sz. utasítások. 1969. után jelentek meg a tanácsi szervek iratkezelése, irattározása és iratselejtezése tárgyában a 30-12/1971. (TK 60.) MT TH sz., az 1026/1970. (VII. 21.) Korm. sz., az 1024/1971. (VI. 22.) Korm. sz. utasítások valamint a 16/1970. (XI. 29.) MM sz. tájékoztató rendelkezés. Átfogó jellegű volt a tanácsi szervek iratkezelésére a 8/1973. (TK 51.) MT TH sz. utasítás, amely pontosan meghatározta a különböző iratfajták irattári őrzési idejét és irattári tételszámait. Ennek a jogszabálynak a módosítását az 1/1982. (TK 5.) és a 2/1984. (TK 28.) MT TH sz. utasítások jelentették. Az előbbi az iratkezelési szabályzat, az utóbbi pedig a tanácsok és tanácsi szervek irattári tervének módosítása. (Különösen fontos, hogy ez az irattári terv különbséget tesz a fővárosi, a megyei és megyei jogú városi, a fővárosi kerületi, a városi valamint a községi tanácsok iratai között és különkülön szabályozza ezek irattári őrzési idejét és levéltárnak történő átadásukat.) c) Néphatalmi szervek A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a 11/1967. Ein., majd az 5/1968. Ein. selejtezési utasítással rendelkezett az iratok kezeléséről és selejtezéséről.