25 éves a Fővárosi Tanács. Szemelvénygyűjtemény (Budapest, 1975)

Bevezetés

után létrejövő demokratikus néphatalmi szervek a "nemzeti bizottságok" működési területükön ugyancsak az államhatalmat képviselték a helyi önkormányzati szervek reorganizálásáig. Erre vonatkozóan gazdag anyagot a levéltár legújabb kiadványa: A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 /szerkesztette; Gáspár Ferenc és Halasi László, Budapest 1975/ tartalmaz. A tanácsi szervezet felépítésének előkészítése 1949 őszén indult meg. Az országgyűlés 1950 májusában fogadta el az első tanácstörvényt, a részleteket pedig a 143/1950. M.T.sz. rendelet szabályozta. Ennek megfelelően - a tanácsok megválasztásáig ideiglenesen - a Hazafias Népfront jelölései alapján alakult meg a Fővárosi Tanács 1950. június 15-én, augusztus 15-én pedig a főváros 22 kerületében az ideiglenes kerületi tanácsok is megkezdték munkájukat. A tanácsok tagjait első ízben 1950. október 22-én választottak meg Budapesten is, az 1950 évi 31.sz. tvr-nek megfelelően, lajstromos választással. A megválasztott tanácsok ellentmondásos jogi- és pénzügyi helyzetben kezdték meg lelkesítőén szép feladatuk teljesitését. Ennek kapcsán elegendő csak arra utalni, hogy az 1949 évi XXVI. törvény értelmében Budapesthez csatolt hét megyei város és 16 nagyközséggel a főváros területileg több mint kétszeresére, a lakosság szerint másfélszeresére növekedett, hogy a tanácsok feladatköre jelentékenyen kiszélesedett, ugyanakkor jogállása a megyei tanácsokéval egyezett meg, s az érvényesülő kettős felügyeleti elv nehezítette a hatékony városigazgatási munkát. Az első négy év tapasztalatai nyomán megszületett II. tanácstörvény eltörölte a lajstromos választást, helyette a tanácstagok egyéni választókerület szerinti választását irta elő, megszüntette a végrehajtó bizottság általános helyettesítő hatáskörét, s következetesen valósította meg azt az elvet, hogy hatalmi szervek csak hatalmi szerveknek lehetnek alárendelve. A jelenleg is érvényben lévő tanácstörvény a helyi