Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Marótzy Katalin: Pálffy Pálné grófnő palotája, 1867–1869

Pálffy Pálné grófnő palotája, 1867-1869

Marótzy Katalin Régi cím: Józsefváros, Öt Pacsirta utca - József utca sarok 6/Mai cím: VIII. Öt Pacsirta utca 4. - Reviczky utca 2.

A mai Öt Pacsirta-, Reviczky-, Múzeum- és Szentkirályi utca által határolt tömböt a XVIII. század második felében még - a palotanegyed szinte egészével egyetemben - kertként használták, az első építmények a század végén tűnnek fel a térképeken,1 az Öt Pacsirta és az akkori József utca sarka 1825 után épült be.2 A mainál még nagyobb telek az 1860-as évek közepén Ybl Miklós és Wechselmann Ignác (1828-1903) tulajdonában volt,3 tőlük vásárolta meg özvegy gróf Pálffy Pálné (1839-1915) a saroktelket és építtette rá a mágnásfertály egyik különleges bérpalotáját 1867-1869-ben.

Gróf Károlyi Geraldine - a fóti templom építtetőjének, Károlyi Istvánnak (1797-1881) leánya - 1855-ben ment férjhez gróf Pálffy Pálhoz (1827-1866), akinek malackai birtokán rendezkedtek be.4 A híres sportember, vadász, a Szent István rend vitéze, Pozsony vármegye örökös ispánja 1866-ban elhunyt, özvegye - aki hét gyermekkel maradt egyedül - a fővárosba költözés mellett döntött. Természetesen adódott, hogy rokonai közelében keresett új lakhelyet,5 Ybl Miklós pedig az 1840-es évek óta a család építésze volt.6

A keskeny telek beépítése szokatlan,7 az épületszárnyak nem az utcára, hanem a tűzfalak vonalára simulnak, egy kis utcai sarokkertet és egy hátsó keskeny belső udvart hagyva szabadon. A bejárat az északi telekhatárra, a reprezentatív funkciók a kissé megemelt földszintre kerültek.8 Az első emelet még a családot szolgálta, feljebb bérlakásokat alakítottak ki. Ez az elrendezés a belső közlekedőrendszer gondosan mérlegelt kialakítását kívánta meg.9 A korszakban a bér palota-építés - az arisztokrata család és bérházának közös tető alá hozása - nem ritka,10 az általános megoldás azonban a két funkció egymás mellé helyezése. A Pálffy-palota vertikális megosztása tehát megkövetelte az elválasztott tulajdonosi-, kiszolgálói- és bérlői megközelítést, ennek eredménye a fő- és melléklépcsők összetett rendszere.

A palota kívülről igen visszafogott képet mutat, az architektúra XV. Lajos-korabeli franciás jellegű kialakítása minden bizonnyal a megrendelő határozott kívánsága volt.11 Ez a külsőben tartózkodó, a pompát a belsőépítészetben megmutató irányzat12 az özvegy társadalmi helyzetéhez és rangjához tökéletesen illeszkedett.13

Ugyan a szomszédok panasza miatt a Reviczky utcai szárnyban lévő istálló átalakítására már 1870-ben sor került,14 a grófnő életében a palotát lényegében eredeti formájában használták. Apróbb módosítások után, amikor az ingatlan a Márta Ápolónő Egyesület tulajdonába került, már jelentősen átépítették, a II. világháborús sérülések helyreállításakor pedig a Reviczky utcai szárny egy részét a szomszéd házhoz csatolták. Ma a palotában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye működik.15

Első emeleti alaprajz * BFL XV.17.f.33I.b 95/8a

A kerti homlokzat tervváltozata * BFL XV.17.f.33l.b 95/39

1 BFL XV.16.d.241/cop2, XV.16.b.221/l, XV.16.d.241/cop9

2 BFI. XV.16.d.241/copl, XV.ló.d.241/6, az 1838-as árvíz okozta károkat mutató térkép ismét beépítetlennek mutatja: BFL XV.ló.d.241/4a

3 BFL IV.1215.a. Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telekösszeírások. Józsefváros V. füzet 6. telekszám

4 Borovszky 1904. 717-718. p.

5 Az Egyetem utcában állt Károlyi György - Pálffy Pálné nagybátyjának - palotája, a Múzeum mögött pedig Károlyi Alajosé, aki unokatestvére volt.

6 Ybl pályájának fóti időszakról részletesen: Buda-Ritoók 2007. 137-228. p., Károlyi Alajos palotájáról: ld. Fekete j. Csaba és Patak Gergely tanulmányát e kötetben. A környéken áll még az említetteken kívül Károlyi György palotája (Ráday és Erkel utca sarkán), Károlyi György palotabérháza (Üllői út 17.).

7 Sem Ybl életművében, sem a környéken nem találunk hasonlót.

8 A szokványos megoldás a fogadóterek első emeleti elhelyezése volt a korszakban, a palota kivételes ebben a tekintetben is. Váczi-Fekete 2009. 56. p.

9 A végleges megoldást megelőző tervváltozatok részletes összehasonlítása: Vadas 1994. 22-27. p.

10 Ybl tervei szerint épült így a Degenfeid-Schomburg-, a Lipthay- és a Ráday utcai Károlyi-palota.

11 Az 1860-as évek végén Ybl Miklós építészetét az itáliai Cinquecento inspiráció jellemzi, a közeli Károlyi Alajos palota mutat még - szintén megrendelői kívánságra - határozott franciás jelleget.

12 Ybl 1956.40. p.

13 Pálffy Pálné önfeláldozó gondoskodással nevelte itt félárva gyermekeit. Aktívan részt vett a századvégi katolikus karitatív törekvések megvalósításában; alapítója volt a Katholikus Nővédő Egyesületnek, végrendeletében is nagyobb összeget hagyományozott a munkásnők megsegítésére. Verebby 1868. 11. p., Balogh 2009., BFL VII.12.e 1915-00215

14 A minisztériumi beadványig fokozódó jogvitáról és az átalakításról részletesen: Vadas 1994. 32-36. p., Az átalakítás Dötzer Ferenc tervei szerint valósult meg. Déry 2007. 352. p.

15 Az 1964-1969-ben végzett - födémcserével is együtt járó - műemléki rekonstrukció tervezője Budai Aurél volt. Budai 1970. A mai kialakítás Hegedűs Péter és Heíkó Mihály munkája. Hegedűs 2000.

135