Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Patak Gergely–Fekete J. Csaba: Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza
Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza Ehhez képest a negyedik változat - mely a megvalósult kialakítással a legnagyobb hasonlóságot mutatja - kétkarú, szolid, felülvilágított lépcsőteret mutat. A piano nobile az emeletről a földszintre kerül. A lakosztályok száma és elrendezése, valamint a fogadó-, reprezentatív térsor fűzése is átalakul. Megváltozik a belső udvar nyitott vagy fedett kialakítása és kapcsolódása a megérkezés és fogadás tereihez. Módosul a kert hangsúlya és használata is. Az ajánlati terveken a Múzeum utcai kert kisebb a megvalósultnál, és a kert végi bérház tűzfalához csatlakozó épület funkciója is átalakul: istálló és cselédszárny helyett gloriettet - hűsölő pavilont - emelnek. A palota végső megjelenését először 1863. december 1-jén közölték a sajtóban. „Az összes épületek egyik legkitűnőbb építészünk, Ybl Miklós mester terve szerint, annak részletes vezetése alatt létesültek, s most belsejükben szereltetnek még fel remekül.”* Építéstörténet / eseménytörténet Az építéstörténet öt időszakra bontható. Az első, 1863-1865 között a felépítés időszaka, amikor Ybl Miklós tervei alapján a palota gróf Károlyi Alajos részére felépült. Egy 1866-os tudósítás szemléletes képet ad a frissen átadott palotáról: „A kastély előtt nagy veranda áll elő, melyen át a fölmenet vörös márványból készült, míg fönn kolosszális ablakaiból a kilátás az egész Múzeum kertjére nyílik. A palota belsejében nagyszerű télikert van. Ami különben más épületnél az udvart képezi, az itt a földszintet és az első emeletet teszi pompás ívezetű boltozatokkal ékesítve, hol a tetőből meglehetős magasságú négyszög üvegkúp emelkedik. Az épület homlokzatán van a nagyterem - több kisebb termek, melyek a szellemdús Schröfl Károly szobrász kezeiből került művekkel díszelegnek, valamint a többi lakosztályok hazai festészetünk Heinrich Ede alfresco - festményeivel büszkélkednek, melyeket hírneves ecsete részint a mythos részint hazai történelmünk teréről eszményített, s oly tökéllyel, hogy a honi építészet terén nincs második hely, hol ily munkával találkoznánk. Méltán megérdemlik a művészek és műkézművesek, hogy gyönyörű munkálataik érdemben megneveztessenek. Az építést Wechselmann Ignác vezette, míg a művészi tökéllyel faragott márvány lépcsőzetet Kehlendorfer József kőfaragómester készíti. A mesterileg épült tetőzet Neuschloss Károly ácsműhelyéből került ki. Még most építik a kertfal-kerítést kockakőből, mely a palota mögötti parkot egy szökőkút s regényes emelvénnyel ellátott vaskapu által elfogja zárni.”9 A palota gazdag eseménytörténetének fontos állomása volt 1876. május 14-e, amikor először nyitotta meg kapuit, „a magyarországi árvízkárosultak javára rendezett első műipari és történelmi emlékkiállítás” alkalmából. A kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum és az arisztokrata családok által felajánlott történeti értékű műtárgyakat mutatták be.10 A megnyitó fényét József főherceg és Habsburg-Lotaringiai Mária Henrietta Anna, az osztrák-magyar származású belga királyné jelenléte is emelte. Ezt követően több hasonló jótékonysági bált rendeztek: Károlyi-palota 1898-as állapotának rekonstruált földszinti alaprajza és funkcionális elemzése 94
