Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Patak Gergely–Fekete J. Csaba: Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza
Károlyi La)os és Alajos gróf palotája és bérháza A Károlyi-palota. Haske Ferenc, Buxbaum-Schwartz * In: MN 2 (IS66) 769. p. A palota tervei Kutatásunk eredményeként a Budapest Főváros Levéltárában őrzött Ybl* hagyatékban sikerült beazonosítani a korábban azonosítatlanként számon tartott, a palotára vonatkozó terveket: a felülvilágított főlépcsőház metszeteit, a reneszánsz díszkert kútját és a Nemzeti Lovarda felé eső kerítésszakaszt.'’ Eddigi tudásunk szerint Ybl Miklós 1863 és 1865 között 194 darab tervlapot készített a palotához, amelyek közt négy, egymástól eltérő ajánlati terv és egy kidolgozott kiviteli terv részei különböztethetők meg. A négy ajánlati terv eddig betűjelekkel volt ellátva, közöttük sikerült logikai sorrendet találni, így a térhasználat és tércsoportok kapcsolódásának fejlődése alapján a tervezési-megvalósítási koncepció rekonstruálható.7 A tervek közötti közös gondolat, hogy a palota beépítésének jellege szabadon álló, a Pollack Mihály tér és a Múzeum utca sarkára pozícionált. A szintkezelés mindegyik változatban egyemeletes, magasföldszintes, alagsorral. A terek elrendezése központi udvar köré szervezett 2-1-1-1 traktusokkal, a Pollack Mihály tér felé néző dupla traktus valamennyi variációban megjelenik. A telek hosszanti felező tengelyére szervezett szimmetria és a kialakított funkciócsoportok is megegyeznek a tervváltozatokon. A tervek közötti főbb különbségek: megfordul a megközelítés iránya - az első változaton a tér irányából nincs bejárat -, a saroktornyok tömegképzése és a kocsifelhajtó kialakítása a második változatnál jelenik meg, majd a negyedik változatra ezek szerepe lecsökken, s a két szélső torony sarokrizalitokká szelídül. A főlépcső térbeli hangsúlya csökken, korábban két irányba hajló, ötkarú lépcsőtér jelent meg, mely a leghangsúlyosabb kialakítását a harmadik változatban nyerte el, itt a palota főtengelyében kapott középponti elhelyezést. Ajánlati terv földszinti alaprajz, IS65 * BFLXV. 17.f.331.b 55/10 6 6 BFL XV.17.f.331.b a29/16, XV.17.f.331.b a2/2, XV.17.f.33l.b a33/4, XV.17.f.331.b, a33/lb 7 Az elemzés módszerét ld. Fekete 2007. In: OT. 2 (1863) 402-403. p. 91 GRÓF KÁROLYI A. PALOTÁJA a nemzeti múzeum mögött.
