Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Patak Gergely–Fekete J. Csaba: Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza

Károlyi Lajos és Alajos gróf palotája és bérháza Patak Gergely - Fekete i . Csaba Régi cím: Józsefváros, Öt Pacsirta utca 1/945 Mai cím: VIII. Múzeum utca 4. - Pollack Mihály tér 10. Régi cím: Józsefváros, Múzeum utca 24/952 Mai cím: VIII. Múzeum utca 6. - Szentkirályi utca 33-35. A hajdani Károlyi-palota a Nemzeti Múzeum körül, az 1860-as évektől kezdve kiépülő palotanegyed egyik korai, jelentős főúri épülete volt, amely a Pollack Mihály tér és a Múzeum utca sarkán szabadon áll. A magastetős sarokrizalitok a vidéki kastélyok mozgalmas tömegformálását idézik. Az épület tömege, melyet a rizalitok, a kváderezett lizénák és sarokarmírozások modulálnak, felveszi a telek enyhén szélesedő trapéz formáját. A palotaépü­let három homlokzatán kétszintes, a palotakert felőli traktusában egy köztes mezzanin szint ékelődik be a piano nobile-földszint és az emelet közé. A Károlyi Lajos-palota mint műemlék, nemcsak tömegében, hom­lokzatképzésében és művészettörténeti stílusjegyeiben hordoz értéket, hanem tereinek történeti kialakításában is. Ha ezt a gondolatot elfogad­juk, akkor egyértelműen a második világháború előtti, 1898-ra kialakult állapot térszerkezete tekinthető visszaállítható és védendő értéknek. A palota telkét nyugat felől határoló utca neve először a XVIII. század közepén Krachenfels Gasse volt. Ezt 1787-ben átnevezték az itt állt Öt Pacsirta vendéglőről Fünf Lerchen Gasséra. 1874-től új neve Esterházy utca lett, 1946-tól Puskin utca, amelynek a Múzeum mögötti részét 1955 óta Pollack Mihály térnek hívják.1 Gróf Károlyi Lajos 1862. február 24-én megvásárolta a leendő palota telkét 7000 forintért Alois Spanczert korábbi tulajdonostól.1 2 3 Ybl Miklós 1863-tól 1865-ig négy tervváltozatot dolgozott ki az épületre először Károlyi Lajos grófnak,' majd halálát követően, fiának, Károlyi Alajosnak.4 Az ajánlati tervek mindegyike ötvözi az olasz reneszánsz belső udvaros paloták stílusjegyeit és a francia neoreneszánsz homlok­zat és tömegalakító eszközöket. Ybl munkáiban 1862 körül jelent meg az itáliai reneszánsz stílus, ezt követhetjük nyomon a Budai Takarék- pénztár, a Ganz-bérház, és a Festetics-palota formálásán. A Károlyi­palotán azonban újdonság, hogy nem az oszlop-ívezetes, vagy vízszin­tes tagolású, aediculás nyíláskeretezésű megoldást követte, hanem a francia reneszánsz magas hajlásszögű, manzárdtetős kialakítását. Ez a stílusújítás egyrészt azzal magyarázható, hogy Ybl Miklós a megbízó Károlyi-család támogatásával 1864 novemberében nyugat-európai tanulmányútra5 ment, s amikor Londonban járt, Franciaországon is átutazott. Másrészt a megbízó, Károlyi Lajos a forradalom és szabad­ságharc után egy évtizedig Párizsban élt, így a pesti palotán megjelenő francia műformák megjelenése a külföldi élmények hatása lehet. Károlyi Alajos gróf palotája, Hermann Rückwardt felvétele » Forster Központ 1 Ráday 2005. 388., 407. p. 2 BFL IV.1324.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telek- és betáblázási könyvek, józsefváros 945. számon. 3 Nagykárolyi gróf Károlyi Lajos (Bécs, 1799. szeptember 15. - Bécs, 1863. augusztus 28.) csongrádi, abaúji, majd nyitrai főispán, Gróf Széchenyi István munkatársa és barátja, Akadémia alapító tagja. Pálmány 2011. 1088. p. Károlyi Lajos portréja MNM Történelmi Képcsarnok Itsz. 2687 Károlyi Alajos gróf portréja MNM Történelmi Képcsarnok Itsz. 2768 4 Nagykárolyi gróf Károlyi Alajos (Bécs, 1825. augusztus 8. - Tótmegyer, 1889. december 26.) Diplomata, bécsi szolgálat után 1851-től Athénben diplomáciai ügyvivő, 1853— 1858 között a londoni követség titkára, 1859-től Koppenhágában rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. 1860-ban a zürichi konferencián Ausztriát képvise­li, majd Berlinben osztrák követ. 1878-ban a berlini kongresszuson osztrák meg­bízott. 1878 végétől londoni osztrák-magyar követ. Markó 2002. 740. p. 5 Ybl 1956. 38-40. p. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom