Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
G. Lászay Judit: Egy Ybl-palota új élete. A Pollack Mihály téri Festetics-palota helyreállítása
Festetics György gróf palotája A Festetics-palota. Alapfy László felvétele, 2014 A szalonok szupraport festményeit restaurálták.48 A szignó Friedrich Sturm (1822-1898) bécsi festőművészé, aki Erzsébet királyné kedvelt festője volt. A kis szalon aranyhallal játszó gyermekeket ábrázoló képének hátoldalán pecsét: W. Koller 8c G. in Wien. Silberne Medaille. A szalonok visszanyerték régi fényüket, de eredeti képüket nem. A helyreállítás méltó, de nem teljesen hű képét adja az arisztokrata miliőnek. A faburkolatok, az ajtók egyes elemei a stílus kívánalmainak megfelelően aranyozottak voltak, előkerült a falikárpitok áttört leszorító lécének kétféle mintázatú darabja az egyik légfűtés elszívójából. Ezek helyreállítása már meghaladta egy egyetem-helyreállítás kereteit, szóba sem kerülhettek. Különösen nagy változáson esett át a földszinti dolgozószoba tölgy-fenyő famennyezete. A kazetták között értéktelen újabb papírtapéta volt, amelyet eltávolítva a restaurátorok49 durva szövésű vászonra festett groteszk dekoratív festést találtak. Helyreállítva a restaurált érett tölgy színű famennyezettel az egykori főúr igényes környezetének tanúja.50 A palotát használták már a belső dekoráció készítése idején is. A kazetták közötti textilek lebontásakor kiderült, hogy alattuk egy korábbi, nem túl színvonalas díszítőfestés található. A főúrnak a kiegyezést megelőző egyre intenzívebbé váló gazdasági és politikai események miatt minden bizonnyal minél előbb szüksége volt a szobára, így az először egy ideiglenes kifestést kapott. A Festetics-palota a céhes, kézműves iparból az olcsóbb tömegtermelés korszakába való átmenet idején készült. A dekoráció (stukkó, fa) területén alkalmazott technikák vegyesek, de még mindig nagy mesterségbeli tudást igényelnek. A helyreállítás sok szakember kitartó munkájának eredménye, akik nem dolgozhattak ideális körülmények között, de a megújult palota-rekonstrukció az új funkcióval együtt visszaadta a főváros egyik pusztuló kiemelkedő építészeti- és kulturális emlékének régi fényét. Lépcsőházi részlet. Sebestyén László felvétele, 2014 48 Restaurátorok: Bodrogi Zsuzsanna, Tarbay Anna Mária, Maszelka János. 49 Maracskó Izabella és Varga Hajdú Eszter. 87 50 Sajnos elmaradt a szoba ablakainak, ajtóinak flóder festése és a falakról hiányzik a textiltapéta, ezek nélkül csupasz és csonka a szoba.
