Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

G. Lászay Judit: Egy Ybl-palota új élete. A Pollack Mihály téri Festetics-palota helyreállítása

és Tudományos Igazgatóságának munkatársai15 elkészítették a palota összes helyiségére, azok alkotórészeire, tartozékaira kiterjedő gondos, áttekinthető, részletes, fotókat is tartalmazó műemléki értékleltárt. Forráskutatások alapján, helyszíni megfigyelések és a restaurátori vizsgálatok figyelembe vételével elkészült a tudományos dokumentá­ció.16 Az épületben található berendezés és műtárgyak restaurálására szakáganként vizsgálat és restaurálási terv készült.17 Építéstörténet Festetics György 1862 februárjában megvásárolta a saroktelket18 s május 28-án már be is nyújtották Ybl Miklós tervét, építőmestere Wechselmann Ignác szignójával. A gróf 1867-ben megvásárolta a Tornacsarnok és a palotája közötti területet és kis díszkertet alakítta­tott ki benne. A beadványi terv és a kivitelezett állapot közötti különbségek az összképet nem változtatták meg.19 Változtatások: a főhomlokzati erkélyrács a terven íves záródású motívumok sorából kialakított kőrács, a megvalósult vaskorlát. Az emeleti ablakok könyöklője alatti kötényben a terven szintén az erkélymellvéddel azonos motívumú kőrács húzódik, míg a létező megoldás egy osztott, középen plasztikus gyémánt-kvádert tartalmazó ablakkötény. Kis eltérés mutatkozik a földszinti ablakok köténydíszeinek esetében. Elmaradtak a homlokzat hangsúlyos sarokarmírozását a párkánykonzolok vonalában lezáró kis kartusok. Nem valósult meg az emeleti ablakok íves szemöldökpárkánya alatti felületet maszkos-indás romantizáló díszítése. Egy meg nem valósult pince alaprajz20 alapján látható, hogy Ybl egyrészt korrigálta a szabálytalan, trapéz alakú telekből adódó problémákat az épület faivastagságainak finom játékával és a szár­nyak egymással bezárt szögeinek módosításával, összefogottabb alaprajzot alkotva. Gyökeres koncepcióváltásról tanúskodik a két pincealaprajz. Ybl először a főhomlokzatra egy erőteljesen kiugró kocsi-áthajtós erkélyt képzelt, az alaprajzon az erkély erőteljes alapozása szerint az erkélyt tartó pillérek elé, annak hangsúlyos párkányát tartó osz­lopokat vagy féloszlopokat helyezett. Először egy sokkal tagoltabb, erőteljesebben megmozgatott főhomlokzatot tervezett a megépült, tagozatokkal finoman plasztikázott homlokzatú, a klasszikus itáliai reneszánsz palazzókhoz hasonlóan elsősorban tömbszerű monumentalitásával ható épület helyett. A másik nagy különbség a kapualj és a lépcsőház elhelyezése. A főfalak elhelyezkedése arra utal, hogy a főkapu és kapualj nem lett volna kocsiáthajtós. A Bródy Sándor utcai szárny és a kazánokat magába foglaló tömb alapfalai közötti nagy, helyiségnyi üres terület bizonyítja, hogy ott felette is hasonló elhelyezkedésű, nagyobb terek lettek volna, míg a megvaló­sult pince alaprajzon széles falakon nyugszanak a lépcsőház északi és nyugati főfalai. Mindez arra utal, hogy Ybl először a főszárny esetében szimmetrikus alaprajzi elrendezésre gondolt. A főkapuval szemben, annak tengelyébe helyezett háromkarú díszlépcső ve­zetett volna az emeletre, így nyilvánvaló, hogy az eredeti változat szerint a neoreneszánsz külső teljes összhangban állt volna a szintén neoreneszánsz belső kialakítással. A második pincealaprajz már az oldottabb, franciás elrendezéshez készült. Festetics György gróf palotája A homlokzatok helyreállítása az eredeti profilok és színezés szerint Ybl Miklós homlokzatterve egy világos, kőszínű homlokzatot ábrázol. A historizmusra jellemző a kőszerű, kőhatású vakolt homlokzatok alkalmazása. A restaurátori kutatások megmutatták, hogy a kész épü­let képe megegyezett a terven láthatóéval. A kor szokásának megfele­lően rendezett sorokban rakott kő-tégla vegyesfalazatúak a főfalak. A homlokzatok állapota erősen leromlott, de a megmaradt elemek nyo­mán helyreállítható volt. A homlokzat tagozatai és díszítőelemei több­féle anyagból készültek.21 Az egységes lábazat fölött kváderosztású, szintenként változó finomságú vakolat-homlokzat található. A pár­kány alatti volutás konzolok, alattuk a palmettaszerű elem és az eme­leti ablakok feletti középső csigás konzol egy ismeretlen összetételű műkőszerű öntvényből készült. Sóskúti durvamészkő a koronázópárkány, az osztópárkány középső eleme, az erkély architek­túrája, az emeleti ablakok szemöldökpárkányai, a nyíláskeretek, a felettük lévő konzolok, könyöklők, az azokat támasztó konzolok, a pinceablakok keretezése és a lábazat. A négy oszlopfejezet díszítése gipszből vagy gipsz kiegészítésekkel készült.22 A földszinti ablakkere­tek pillérfejezetein és az erkély alatti falpilléreken a füzérek szintén gipszöntvények. „A kőarchitektúrát milliméteres pontossággal megfa­ragták, majd a beépítés után finomszerkezetű, stukkószerű vakolattal fél milliméteres vastagságban az egyszer már elkészült plasztikát még egyszer megmintázták .”23 Finom glettréteg fedte a vakolat és gipszele­meket is. Az eltérő anyagokból álló homlokzatokat, díszítőelemeket, oszlopokat világos kőszínű festéssel egységesítették. A kőszerű hatást fokozza, hogy a kőszerkezetek esetében az illesztő fugákat hangsú­lyozták, a vakolatokat is kőszerkezet illesztéseket imitálva bekarcol­ták. A felújítás során erre a jellegzetességre nagy gondot fordítottak. Az erkélyrácsot finom barokkos-indás jellege miatt kovácsoltvas­nak írta a szakirodalom, de egyértelműen öntöttvas munka, visz­­szakapta eredeti sötétzöld színét. A kapu lunettarácsának közepére újra a Festetics címer került.24 Az épület két kapuját vastag sötétbarna festék fedte. A tölgyből készült szárnyak tisztításkor előtűnt a szlavón tölgyből készült faragások mívessége.25 A szerkezeti helyreállítás után az eredeti megjelenésüknek megfelelően mindkét kapu visszakapta finom flóderezett külsejét. Az ablakok utólag mázoltak voltak, pallótokos faszerkezetek, tömör spalettákkal, frizes, táblás borítással, a funkcionális hierar­chia szerint különböző igényességű réz díszvasalatokkal. A termé­szetes tölgyszínükben megtartott ablakokat az eredetiek alapján újragyártottak, belső szárnyon hőszigetelt üvegezéssel, gondo­san megtartva a palota megjelenése szempontjából nagyon fontos vékony, könnyed szerkezetet és kilincseket, vasalatokat.26 Az udvari homlokzatok visszakapták az eredeti nyílásrendsze­rüket: a kocsiszín elfalazott nagy félköríves ajtajait. A második kapualj szintmegosztásának kibontása után visszaállították az ol­dalhomlokzat jellegzetes hármas nyílásmotívumát, benne a befa­lazott üvegfalszerkezet alapján rekonstruált hiányzó részekkel, flóderezett felülettel. Az istállószárny földszintje ma könyvtár,27 ezért nagy üvegfalakat kaptak udvari nyílásai. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom