Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

G. Lászay Judit: Egy Ybl-palota új élete. A Pollack Mihály téri Festetics-palota helyreállítása

Festetics György gróf palotája A Festetics-palota, Klösz György felvétele * BFLXV.19.d.l 5/621 Az épület A saroktelekre emelt egyemeletes épület a Pollack Mihály tér felé sza­badon állóan, a Bródy Sándor utca felé zártsorú beépítésben áll. A zárt, tömbszerű megjelenés, a még romantikus elemeket is tartalmazó kiegyensúlyozott ritmusú neoreneszánsz homlokzat a palota előtti lánccal összefűzött vastuskókkal az itáliai reneszánsz palazzók leg­szebb példáit idézi emlékezetünkbe. Kilenctengelyes, térre néző főhomlokzatának síkszerűségét elegánsan töri meg a középtengelybe állított félköríves főkaput közrefogó két pár toszkán oszlop által gyámolított kis kiülésű, öntöttvas rácsú, enyhén íves erkély, mintegy diadalív motívumként. A lábazat, a sarkok erőteljes rusztikus kváderes kiképzése, a hangsúlyos volutás konzolsoros főpárkány keretbe foglalja a szintenként fokozatosan finomabb vakolatkváderrel (az emeleten már csak bekarcolt) díszített homlokzatokat. Az ablakokat finom plasztikával kialakított, felfelé szélesedő tölgyleveles medaillonos pilaszterek keretelik. A földszinti ablakszemöldök az osztópárkány síkjából előreugró tagozat, amely egyben a kis csigás konzolos íves szemöldökpárkányos emeleti ablakok talapzatául is szolgál. A déli, új rádió-épület felé néző, valamint a Bródy Sándor utcai tíztengelyes oldalhomlokzaton Ybl e motívumokat soroltan alkalmazta, az utóbbi nyolcadik tengelyébe helyezve a második, mellékbejáratot. A változatos belső teremmagasságokat egységes, konzolos főpárkányzat takarja, melyet attikafal koronáz. E mögött a stílusra jellemző lapos hajlásszögű nyeregtető készült, amelyet néhol a különböző mélységű traktusok miatt lapos gerinc-szakaszok váltanak fel. A főépület udvari homlokzatai egymástól különböző kialakítású­ak, nagy íves kapukkal áttört a kocsiszín, üvegfalakkal megnyitott, tornácot idéző a Bródy Sándor utcai szárny folyosói előtt húzódó homlokzat. Mind tömegében (alacsonyabb tetőgerinccel), mind homlokzatával a funkciók közötti hierarchikus viszonyt tükrözi a telek keleti határán húzódó, az utcai szárnyhoz csatlakozó mellék­­épület, mely eredetileg alul az istállókat, felül a vendég- és személyzeti szobákat tartalmazta, a földszinten nagy íves nyílások sorával, felül kis négyzetes ablakokkal. A kocsiáthajtós, három kupolás boltozattal ellátott kapualjból balra nyílik a nagyvonalú lépcsőház, a három, sarkain íves, lebegő lépcső­karral. Ez a monumentális tér és a palota emeleti reprezentatív terei a francia barokk XVII-XVIII. századi részletformáit idézik. Klasz­­szicizáló barokk a galériás párkánnyal díszített lépcsőház, az emeleti előtér - márványterem, az egykori ebédlő s a tükörterem, rokokó a faburkolatos kis- és nagyszalon. Ybl a funkciók szerinti artikulált, jól működő belső rendszert, a főnemesi rang és szokások megkövetel­te életformához tökéletesen alkalmazható alaprajzi és térhierarchiát alkotott.2 A három alapvető funkció, a reprezentáció, a magánélet és a kiszolgálás terei jól elkülönültek. Ugyan a Festetics György halá­lakor 1883-ban felvett hagyatéki leltár1 nem tartalmaz a palotára vonatkozó anyagot, de az eredeti terv, a helyiségek elhelyezkedése, 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom