Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Marótzy Katalin: Dlauchy Károly bérháza, 1862–1863
Régi cím: Ferencváros, Mészáros utca - Két Nyúl utca 8/23 Mai cím: IX. Lónyay utca 1. - Vámház körút 15. Dlauchy Károly bérháza, 1862-1863 Marótzy Katalin A Csehországban született Dlauchy Ferenc (1776-1859) kovács és műlakatos a XIX. század elején költözött Pestre, ahol 1814-ben céhes mester lett, 1825-ben a polgárjogot is megkapta. Szoros kapcsolat fűzte Pollack Mihályhoz, dolgozott a Régi Vigadó építkezésén és néhány Tolna megyei munkán is. Ybl mestere tervezte számára bérházait; 1833-ban a mai Király, és 1836-ban a Városház utcában.1 Dlauchy Károly (1817-1901) apja foglalkozását folytatta, minden bizonnyal ápolta üzleti kapcsolatait is, így nem meglepő, hogy 1852- ben Pollack Ágoston (1807-1872) tervezte számára Vámház körúti első bérházát.1 2 3 Időközben a fóti templom lakatosmunkáit végezve Ybl Miklóssal is elmélyült az ismeretség. Mészáros utca és Két Nyúl utca sarkán lévő telkét kettéválasztotta’ és a mai Vámház körút 15. telken már Ybl Miklóssal terveztetett bérházat. A szűk belsőudvaros kétemeletes bérházban szintenként háromhárom lakás kapott helyet, a reprezantivitást elsősorban az elliptikus lépcsőház biztosítja,4 mennyezetét freskó díszítette, a bejárat tengelyében az udvaron női szobor áll, téglaarchitektúrájú kerete romjaiban még ma is látható. Az épület homlokzata klasszicista hagyományokat követ, középrizalitos, egyenletes nyíláskiosztással. A ritmust csak a Vámház körúti középtengely első emeleti részének domborműves hangsúlyozása bontja meg, az ablakkeretek egyszerű kon zolos-szemöldökpárkányosak, a földszinti nyílások archivoltosszemöldökpárkányos keretet kaptak. A homlokzat neoreneszánsz ízét az armírozás, a plasztikusabban alakított konzolok és a vízszintes párkányok differenciált alkalmazása adja. A kompozíció legszorosabb rokona a Budai Takarékpénztár - mára elpusztult - székháza, de a részletformák a 60-as évek első felére jellemző Yblformakincs egyszerűbb alkalmazását mutatják.5 A házat 1898-ban Gerhardt Gusztáv (1848-1911) magyar királyi udvari tanácsos vásárolta meg,6 páratlan műgyűjteményét is itt rendezte be.7 A szétválasztott telek másik részét még Dlauchy Károly építtette be 1867-ben." Második emeleti ablak nézete és metszete * BFL XV.l7.f.331.b 43/2 Kerti kút nézete és alaprajza » BFL XV.17.f.331.b 43/3 1 Király utca 21., utóbbi mára elpusztult. Zádor i960. 234., 301., 420., 421. p„ Bibó 2008. 134. p. 2 Vámház körút 8., többször átalakították, 1871-1872-ben két emeletet ráépí tettek Buzzi Bódog tervei szerint. Déry 2005. 372. p. 3 Pest város tanácsa 1863. január 9-én járult hozzá a telekalakításhoz. Ybl 1956. 131. p., BFL XV.17.B.312 ÉB 47/1863/f 4 A beadványi terveken még egyenes karú lépcső szerepelt, de az Ybl-hagyaték egy lapján már a megvalósult alaprajzi kialakítás látszik. BFL XV.17.b.312 ÉB 47/1863/a-d, BFL XV.17.f.331.b 43/1 5 Ilyenek az armírozás, a párkány megformálása és a nyíláskeretek. 6 BFL VII.151.1898.005. 7 Mihalik-Csányi 1900. 8 Az ingatlan később Ybl Miklós tulajdonába került. Ybi. 1956. 137. p. A terveket Wagner János szignálta, az architektúra alapján Ybl Miklós szerzősége is felvetődik. BFL XV.17.b.312 ÉB 201/1867 69
