Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Hidvégi Violetta: Nemzeti Lovarda, 1857–1858, 1872–1873 és Tornacsarnok, 1858

Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok

A tornacsarnok és a lovarda * Két Garasos Újság, 1858. október 24. 28. p.

A szaksajtó januári tájékoztatójában a fényes jövőt is előrevetítette: „A vívóterem a lovardától északnak eső s vele egyenvonalban álló külön épületben lesz, mely egyszersmind a lovász-, vívó- és testgyakorló mestereknek is adand szállást. Szintén itt leend a testgyakorló intézet is felállítva A lovardától északra építendő emeletes lakóházra és

tornacsarnokra Ybl 1858. április 20-án kért építési engedélyt, amelyet tíz nap múlva a kivitelezést végző és a tervet is aláíró Diescher József (1811-1874) építőmester kapott meg.

A lakásokat magában foglaló fektetett téglalap alaprajzú egykori Öt Pacsirta utcai részhez nyaktaggal merőlegesen kapcsolódott az álló

téglalap formájú csarnok. A kilenctengelyes romantikus ízlésű Tornacsarnok minden nyílása félköríwel záródott.19 Októberre20 már elkészült a kertekben álló, harmonikus összképet mutató együttes.21 Ybl e munkái a középkori elemeket felhasználó romantikus alkotásainak sorába illeszkednek, amelyeknek kiemelkedő emléke a fóti római katolikus plébániatemplom, plébánia és iskola együttese (1845-1855).

Ybl tornacsarnokának rövid élet jutott. 1870 decemberében a közelben - ma VIII. Szentkirályi utca 26. - felavatták a Nemzeti Torna- és Tűzoltóegylet minden igényt kielégítő modern csarnokát,22 így ez az épület nyugodtan átadhatta helyét az Esterházy-palotának.

A tornacsarnok engedélyezési tervének részlete » HFL XV.I7.b.3l2SzB 10062

18 A tervbe vett bálterem, amely a lovarda bővítménye lett volna, nem valósult meg. Az egyesületi lovarda Pesten. In: Vadász- és Versenylap, 1858. II. évf. 14. p. A manézs viszont kitűnő táncteremnek bizonyult, bálokat is rendeztek benne.

1867. február 2-án a Pesti Torna Egylet tartott itt bemutatót 1200 néző előtt, három hónap múlva pedig választási gyűlést tartottak talai között. Piciny! 1998. 25-27. p.

19 BFI. IV. 1207.b SzB iratok, XV.17.b.311 SzB tervek 19062.

20 Két Garasos Újság, 1858. október 24. 4. sz. 28. p.

21 A lovarda homlokzatára a főurak adakozásából, Szapáry Antal gróf javaslatára felkerült Anton Fernkorn (1813-1878) műremeke, egy ágaskodó ló szobra. Hölgyfutár, 1859. július 19. 85. sz. 704. p.; Tarjányi-Pesti 1995. 25. p.

22 Tervezője Kallina Mór, kivitelező épitőmestere Buzzi Bódog. Csáki-Hidvégi-Ritoók 2008. Neoreneszánsz 46. p.

57