Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Debreczeni-Droppán Béla: Ybl Miklós és a Magyar Nemzeti Múzeum
Ybl Miklós és a Magyar Nemzeti Múzeum D E B RECZ EN1 - DrOPPÁN B É 1. A RÉGI CÍM: JÓZSEFVÁROS, ORSZÁG ÚT -/936-937 Mai cím: VIII. Múzeum körút 14-16. A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista palotája a mai napig egyik ékessége Budapestnek és az egész országnak. Méltó az épület mindahhoz, amiért felépült, amit őriz: a magyar föld, a magyar történelem kincseihez. Természetesen dicséri tervező építészét, Pollack Mihályt (1773-1855), de az utókor emlékezetére méltók a nagy mester mellett azok is, akik az idő folyamán még dolgozhattak rajta. Aki hozzányúlhatott, annak egyszerre volt szép feladat és jelentett nagy kihívást. Pollack halála után elsőként tanítványa, Ybl Miklós kaphatta meg e megtisztelő megbízatást. Az 1860-as években már elismertségét jelezte, hogy egy ekkor már emblematikusnak számító középületünk felújítását, egyes be nem fejezett részeinek kialakítását rábízták. A sok-sok főúri palotához és más grandiózus épületeihez képest múzeumi megbízatásai kicsinynek mondhatóak, de mégis fontos róluk megemlékezni, mert a kisebb léptékű munkák is lehetnek meghatározó jelentőségűek. Nem lehet kihagyni Ybl életéből azt, hogy pályája elején a Nemzeti Múzeum tervezőjével együtt dolgozhatott, minthogy azt sem, hogy a múzeumpalota első renoválását ő irányíthatta, hogy egyik legszebb terét, a Széchényi Termet megtervezhette, hogy benne az országgyűlés üléstermét kialakíthatta, végül, a múzeumot övező, ma is álló kerítést megépíttethette. Ybl Miklós a Magyar Nemzeti Múzeumban A Nemzeti Múzeum épületét tervező Pollack Mihálynak valószínűleg számos építész tekinthető tanítványának, de egyértelműen igazán csak kettő: a mester fia, Ágost és Ybl Miklós.1 Utóbbi pályája kezdetén 1832 és 1835 között dolgozott Pollackkal, elsősorban a Ludoviceum építésénél és a Josephinum megtervezésénél. Ybl mesteréről mindig hálával és megbecsüléssel nyilatkozott: „Polliik kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak, mindig a klasszikái alakok körében mozgott, s a mit nála láttam és tőle tanultam: az megmaradt nekem egész életemre'."1 Máskor ezt mondta: szigorú, egyenes jellemű, nagytudású ember volt és én mindig örömmel emlékszem vissza a nála eltöltött időkreP Amikor 1837 nyarán elkezdődött a múzeumpalota építése, Ybl már biztosan nem Pollacknál dolgozott. Valószínűleg már akkor sem, amikor mestere elkészítette a múzeum terveit. 1840-ben Münchenben tanult a híres Akadémián, és nagyon úgy nézett ki, hogy nem lesz szerepe Pollack legfőbb művében. Mestere azonban feladatot adott neki: készítse el a múzeum díszterme mennyezetének kifestési tervét. Ybl a mennyezet gerendáira a firenzei quattrocentóból származó, nazarénus közvetítésű virágornamentikát, a körbefutó frízre pedig stilizált folyondármotívumot tervezett az érett reneszánsz formakincséből. Az ornamentika mellett a négyszögű kazetták közepében figurális ábrázolások is helyet kaptak.1 3 4 A díszterem mennyezeti rekeszeiben tizenkét szimbólumcsoport mutatja be az emberi műveltség különböző területeit attribútumaik megjelenítésével. Ezek a következők: hit-egyház (kehely, ostya, imakönyv, pásztorbot, apostoli kettős kereszt), földrajz (glóbusz, körző), építészet (oszlopfő, kőfaragó kalapács, háromszög-vonalzó, körző, vakolókanál), ipar (retorta, lepárló edények), igazságszolgáltatás (mérleg, jogar, kard), költészet (lant, babérkoszorú), képzőművészet (paletta, ecsetek, festőpálca, rajztekercs), növénytan (növénygyüjtő), régészet (vázlatkönyv, obeliszk, görög váza), történelem (lúdtoll, könyvek, pálmaág, tornasisak, bagoly), zene (csörgődob, pánsíp, triangulum, tamburbot, ikerfurulya), földművelés (méhkas, eke, ásó, favilla, borona, búzakéve). Ybl e tervéről megállapítható, hogy hatással voltak rá a müncheni akadémiát - tanulmányai idején - meghatározó nazarénus festők, köztük is elsősorban az igazgató Peter Cornelius (1783-1867) művei.5 A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista palotája Pollack Mihály tervei szerint és vezetése mellett 1837 és 1846 között épült fel.6 A múzeum gyűjteményeit 1846-ban költöztették be és helyezték el az új épületben. Ekkor nyitották meg a nagyközönség számára az első állandó kiállítást, a Pyrker János László (1772-1847) egri érsek által adományozott gazdag képtárat, amely egyébként már 1844-ben bekerült az akkor még csak „félig elkészült” múzeumépületbe.7 Ugyancsak 1846-ban került sor az első időszaki kiállítás, az ún. iparműkiállítás megnyitására.8 Az épület tehát elkészült, és rendeltetésszerű használata is elindult az említett évben, de kisebbnagyobb feladatok, többek közt a múzeum egyes részeinek díszítése, a tárak megfelelő berendezéssel való ellátása még hátra voltak. Ezekből azonban jó ideig nem lett semmi, mert jött az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc, majd az azt követő nehéz évek, amikor a Nemzeti Múzeum sem számíthatott nagy támogatásokra. Egyszer látszott csak komoly remény, hogy a hátralévő munkálatok elvégzésére legyen lehetőség. Ferenc József 1852. június 10-én, meglátogatta a múzeumot, Kubinyi Ágoston (1799-1873) igazgató megmutatta az épületet, a benne látható gyűjteményeket és előadta a hiányosságokat is. Az uralkodó ezt követően - a magyarság iránti „atyai jóindulatát" kifejezve - 80.000 forintot engedélyezett a Nemzeti Múzeum céljaira. E segély azonban végül soha nem érkezett meg, folyósításának ügye a Helytartóságnál elakadt.1' Alt, Rudolf - Sandmann Franz Josef: Nemzeti Múzeum, részlet - ll'l'M Fővárosi Képtár Metszettár Itsz. 4137/lő 27 1 Zádor 1960. 404. p. 2 Ney 1879., Lechner 1927. 23. p. Lechner 1831 -re teszi Ybl beállását Pollack irodájába. 3 Zádor 1960. 405. p. 4 A tervek lappangnak. 5 Gödölle 2009. 74. p. 6 Az építkezés előzményeihez és kezdeti időszakához lásd: Debreczeni-Droppán 2012. 7 Beri.ász 1981. 272., 277-278. p. 8 Mátray 1868. 50. p. 9 Mátray 1868. 66. p., Beri.ász 1981. 359-361. p.
