Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Debreczeni-Droppán Béla: Ybl Miklós és a Magyar Nemzeti Múzeum

Ybl Miklós és a Magyar Nemzeti Múzeum D E B RECZ EN1 - DrOPPÁN B É 1. A RÉGI CÍM: JÓZSEFVÁROS, ORSZÁG ÚT -/936-937 Mai cím: VIII. Múzeum körút 14-16. A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista palotája a mai napig egyik ékessége Budapestnek és az egész országnak. Méltó az épület mind­ahhoz, amiért felépült, amit őriz: a magyar föld, a magyar történelem kincseihez. Természetesen dicséri tervező építészét, Pollack Mihályt (1773-1855), de az utókor emlékezetére méltók a nagy mester mellett azok is, akik az idő folyamán még dolgozhattak rajta. Aki hozzányúlha­tott, annak egyszerre volt szép feladat és jelentett nagy kihívást. Pollack halála után elsőként tanítványa, Ybl Miklós kaphatta meg e megtisz­telő megbízatást. Az 1860-as években már elismertségét jelezte, hogy egy ekkor már emblematikusnak számító középületünk felújítását, egyes be nem fejezett részeinek kialakítását rábízták. A sok-sok főúri palotához és más grandiózus épületeihez képest múzeumi megbíza­tásai kicsinynek mondhatóak, de mégis fontos róluk megemlékezni, mert a kisebb léptékű munkák is lehetnek meghatározó jelentőségűek. Nem lehet kihagyni Ybl életéből azt, hogy pályája elején a Nemzeti Múzeum tervezőjével együtt dolgozhatott, minthogy azt sem, hogy a múzeumpalota első renoválását ő irányíthatta, hogy egyik legszebb te­rét, a Széchényi Termet megtervezhette, hogy benne az országgyűlés üléstermét kialakíthatta, végül, a múzeumot övező, ma is álló kerítést megépíttethette. Ybl Miklós a Magyar Nemzeti Múzeumban A Nemzeti Múzeum épületét tervező Pollack Mihálynak valószínűleg számos építész tekinthető tanítványának, de egyértelműen igazán csak kettő: a mester fia, Ágost és Ybl Miklós.1 Utóbbi pályája kezdetén 1832 és 1835 között dolgozott Pollackkal, elsősorban a Ludoviceum építésé­nél és a Josephinum megtervezésénél. Ybl mesteréről mindig hálával és megbecsüléssel nyilatkozott: „Polliik kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak, mindig a klasszikái alakok körében mozgott, s a mit nála láttam és tőle tanultam: az megmaradt nekem egész életemre'."1 Máskor ezt mondta: szigorú, egyenes jellemű, nagytudású ember volt és én mindig örömmel emlékszem vissza a nála eltöltött időkreP Amikor 1837 nyarán elkezdődött a múzeumpalota építése, Ybl már biz­tosan nem Pollacknál dolgozott. Valószínűleg már akkor sem, amikor mestere elkészítette a múzeum terveit. 1840-ben Münchenben tanult a híres Akadémián, és nagyon úgy nézett ki, hogy nem lesz szerepe Pollack legfőbb művében. Mestere azonban feladatot adott neki: készítse el a múzeum díszterme mennyezetének kifestési tervét. Ybl a mennyezet gerendáira a firenzei quattrocentóból származó, nazarénus közvetítésű virágornamentikát, a körbefutó frízre pedig stilizált folyon­dármotívumot tervezett az érett reneszánsz formakincséből. Az orna­mentika mellett a négyszögű kazetták közepében figurális ábrázolások is helyet kaptak.1 3 4 A díszterem mennyezeti rekeszeiben tizenkét szimbó­lumcsoport mutatja be az emberi műveltség különböző területeit attri­bútumaik megjelenítésével. Ezek a következők: hit-egyház (kehely, ostya, imakönyv, pásztorbot, apostoli kettős kereszt), földrajz (glóbusz, körző), építészet (oszlopfő, kőfaragó kalapács, háromszög-vonalzó, körző, vakolókanál), ipar (retorta, lepárló edények), igazságszolgáltatás (mérleg, jogar, kard), költészet (lant, babérkoszorú), képzőművészet (paletta, ecsetek, festőpálca, rajztekercs), növénytan (növénygyüjtő), régészet (vázlatkönyv, obeliszk, görög váza), történelem (lúdtoll, köny­vek, pálmaág, tornasisak, bagoly), zene (csörgődob, pánsíp, triangulum, tamburbot, ikerfurulya), földművelés (méhkas, eke, ásó, favilla, borona, búzakéve). Ybl e tervéről megállapítható, hogy hatással voltak rá a mün­cheni akadémiát - tanulmányai idején - meghatározó nazarénus festők, köztük is elsősorban az igazgató Peter Cornelius (1783-1867) művei.5 A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista palotája Pollack Mihály tervei szerint és vezetése mellett 1837 és 1846 között épült fel.6 A múzeum gyűjteményeit 1846-ban költöztették be és helyezték el az új épületben. Ekkor nyitották meg a nagyközönség számára az első állandó kiállítást, a Pyrker János László (1772-1847) egri érsek által adományozott gazdag képtárat, amely egyébként már 1844-ben bekerült az akkor még csak „félig elkészült” múzeumépületbe.7 Ugyancsak 1846-ban került sor az első időszaki kiállítás, az ún. iparműkiállítás megnyitására.8 Az épület tehát elkészült, és ren­deltetésszerű használata is elindult az említett évben, de kisebb- nagyobb feladatok, többek közt a múzeum egyes részeinek díszíté­se, a tárak megfelelő berendezéssel való ellátása még hátra voltak. Ezekből azonban jó ideig nem lett semmi, mert jött az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc, majd az azt követő nehéz évek, amikor a Nemzeti Múzeum sem számíthatott nagy támogatásokra. Egyszer látszott csak komoly remény, hogy a hátralévő munkála­tok elvégzésére legyen lehetőség. Ferenc József 1852. június 10-én, meglátogatta a múzeumot, Kubinyi Ágoston (1799-1873) igazgató megmutatta az épületet, a benne látható gyűjteményeket és előadta a hiányosságokat is. Az uralkodó ezt követően - a magyarság iránti „atyai jóindulatát" kifejezve - 80.000 forintot engedélyezett a Nemzeti Múzeum céljaira. E segély azonban végül soha nem érke­zett meg, folyósításának ügye a Helytartóságnál elakadt.1' Alt, Rudolf - Sandmann Franz Josef: Nemzeti Múzeum, részlet - ll'l'M Fővárosi Képtár Metszettár Itsz. 4137/lő 27 1 Zádor 1960. 404. p. 2 Ney 1879., Lechner 1927. 23. p. Lechner 1831 -re teszi Ybl beállását Pollack irodájába. 3 Zádor 1960. 405. p. 4 A tervek lappangnak. 5 Gödölle 2009. 74. p. 6 Az építkezés előzményeihez és kezdeti időszakához lásd: Debreczeni-Droppán 2012. 7 Beri.ász 1981. 272., 277-278. p. 8 Mátray 1868. 50. p. 9 Mátray 1868. 66. p., Beri.ász 1981. 359-361. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom