Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Hidvégi Violetta: A hely
Lakók és épületeik 1736-ban alig 760-950 fő élhetett e területen, míg 1787-ben már 4325 körül lehetett a lakosok száma. Az első városrészenkénti népszámlálást 1806-ban tartották, ekkor 6960 főt írtak össze a Józsefvárosban. Innentől kezdve folyamatosan növekszik a városrész lakossága: 1819-ben 10.600, 1830-ban 11.786,1850-ben 17.554. Majd egy nagy ugrás tanúi lehetünk, hét év múlva már 25.226 fő élt itt. A házak száma 1819-ben 1189. Ez azonban nem növekszik arányosan a lakosság számával. A nagy árvízig 66 új ház keletkezett, így ekkor 1255 épület állt itt. 1850-ben a teljes városrész 98 százalékában földszintes házak álltak. A következő két évtizedben 11,7 százalékkal emelkedett a lakásállomány. 1869-ben a Józsefváros lakosságának száma már 41.831. A városrész növekedéséhez a természetes szaporodáson kívül a bevándorlás is hozzájárult. A városegyesítés után egy évvel 50.167, 1891-ben, Ybl halála évében a városrészben több mint 93 ezer ember 17.070 lakásban élt, ebből 12.971 egyszobás, de 40 tízszobás, sőt ennél nagyobb otthon is volt a kerületben.38 A palotanegyed A Nemzeti Múzeum reprezentatív megjelenése további középületek emelését ösztönözte. Elsőként az arisztokraták szórakozási, testedzési és a társasági érintkezést szolgáló színterei - a Tornacsarnok és a Nemzeti Lovarda - kerültek a közelébe. A korabeli térképek tanúsága szerint a mai Bródy Sándor utcától a Reviczky utcáig tartó összefüggő kertbe belevezették a Múzeum utcát, amely korábban csak a mostani Pollack Mihály térig ért.39 Már az 1838. évi nagy árvizet követő rendezés során tervbe vették megnyitását a korabeli Ősz - ma Szentkirályi - utcáig, a Pollack Mihály tér szabályozásával együtt.40 Az elgondolás végül Károlyi Lajos kérésére, palotája építésekor vált valóra, ezzel kialakult a környék ma ismert felosztása.41 A kertek és a gyarapodó országos jelentőségű létesítmények pedig ide hívták az arisztokratákat, hogy vidéki kastélyaikhoz hasonló zöldmezős beruházásként valósítsák meg városi otthonaik emelését az ország egyre dinamikusabban fejlődő 38 Turányi 1972. 39 BFL XV.lö.d 241/18 Pest-Buda belterületének várostérképe, 1854; BFL XV.16.d 241/7 Buda belterületének, Pest bel- és külterületének térképe a Városligettel, 1867. 40 BFL XV.lö.d 241/coplO Pest-Buda belterületének szabályozási térképe, 1839. 41 Ybl 1991. 158. p. 42 VU 10 (1864) 344. p. 43 1867-ben a minisztériumok is Pestre költöztek. 20
