Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái
Danubius-kút Újabb helyreállítás 2000-ben Fizikai és esztétikai állapotromlása miatt 2000-ben a Danubius-kút újabb felújítására került sor. A tervezést és felmérést a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének munkatársai végezték." A kút viszonylag védett volt a külső behatásoktól, de grafiti és kőhiány csúfította el több helyen a medencéket és a szobrokat. Különleges problémát jelentett a víz károsító hatása. Télre a kutat elzárták, de a középső kőtányér 4 cm-rel megbillent helyzete miatt folyamatosan, szinte egész évben áztatta a víz Száva szobrát, vízkő, alga és moha lerakódásokat okozva. A helyreállítás tervezése során a legnagyobb problémát ez jelentette. Elsőként tisztázni kellett a billenés okát: az alapos szintezés kombinált hatást tárt fel.100 alkalmazott jelölések: n szerkesztő i______I vonalak Oalsó és felső tál, valamint törzs körvonal ■ alsó medence belső része □ kút körüli talp-kölemez széle ^ ~ N kút körüli ) kőburkolat \ _ X széle A kút alaprajzi szerkesztése Kalmár Miklós rajza A Danubius-kút arányai Kalmár Miklós felvétele A kút alatt a gépészeti berendezések járható aknában helyezkedtek el, ez az aszimmetrikus alépítmény is okozhatta a dőlést. De nagyobb szerepet játszhatott az egykori kivitelezési hiba, ami fokozta az alsó medence ferdeségét. A teljes bontás lehetőségének mérlegelésekor szükség volt egy ki tűzési, összerakási módszert rekonstruálni. A pontos felmérés eredményeként sikerült egy olyan alaprajzot rögzíteni, mely bemutatta az eredeti - lehetséges - szerkesztési szabályt, azaz rekonstruálható volt az alaprajz szerkesztési rendszere. Kézenfekvő volt a kör alkalmazása, és a három egymással 120 fokot bezáró tengely a középkori szerkesztésekben gyakran alkalmazott egyenlő oldalú háromszögekre épülő triangulációs szerkesztést hozta előtérbe. Ybl tehát két egyenlő oldalú háromszög elforgatásából származó szabályos hatszögekkel illetve hexagram mai szerkesztve kapta meg azokat a köröket, pontokat, amelyek az építmény elemeinek helyét meghatározták. Kiindulása a 7 méter sugarú körbe rajzolt hexagramm lehetett. A magassági értelemben vett szerkesztettség nehezebben bizonyítható, de az egyenlő oldalú háromszög a függőleges méreteket is meghatározta. Az engedélyezési terv háromszintű beavatkozási lehetőséget kínált fel: a teljes átépítést, a részleges átépítést és az átépítés nélküli helyreállítást. Anyagi megfontolások alapján ez utóbbi mellett döntöttek, így nem került sor sem a kút teljes szétszedésére, új alapozásra történő összerakására, sem a részleges (a középső medencéig történő) visszabontására sem. Kőkonszignáció készült az egyes kőelemek javításáról, jelölve a technológiát (kőbetétezés, kőpótlás kőjavító habarcscsal, felülettisztítás). Száva szobra a 2000-esfelújítás előtt Kalmár Miklós felvétele 185
