Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái
Danubius-kút „Az ezer mázsás kő” címmel a kút építésének állásáról, a súlyos kő szállítási nehézségeiről.63 64 65 66 67 68 Végül a tízmázsás tengelyeken haladó szekér felbokrétázva, diadalmenetben érkezett meg a Kálvin térre.69 70 Egy 1882. június 11-i beszámoló szerint: „a munkálatok csak lassan haladnak, mert az alkalmas kődarabok kiválasztása és kivágása s a kifaragás tetemes időt vesz igénybe. Eddigelé csak a kút körmedencéje - a sokat emlegetett kőóriás, - továbbá az ehhez tartozó párkányok és ívszelvények, valamint ennek díszítései vannak teljesen befejezve [■■■].’vo A Takarékpénztár Egyesület 1882. július 18-án testületileg megtekintette a munkálatokat, ahol hat kőfaragó dolgozott állandóan. Az igazgatóság 1883. május 21-i ülésén Várady Károly elnök bejelentette, a szökőkút teljesen elkészült.71 1883. október 22-én délután 4 órakor adták át a Danubius-kutat az igazgatóság több tagja jelenlétében a főváros küldöttségének,72 Várady Károly beszéde alatt hozták működésbe. Az Ybl által öszszeállított költségszámla szerint a kút 48.484 forint 66 krajcárba került.73 A költségekre előirányzott 40.000 forint tehát nem volt elegendő, részben mivel az elsőként szállított kő nem volt megfelelő és újabb követ kellett odaszállítani. A szobrokat is nagyobbra készíttették a tervezettnél. A végleges költség 51.000 forint lett Ybl 3000 forintos tiszteletdíjával együtt.74 Jungfer Gyula lakatos fejléces levele * BFL XV. 17.f.33I.a 30 H; v/l ll. SE.RZ l y Az 187Ö. székesfehérvári ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSRÓL DÍSZOKLEVÉL ... 50 Gábor-Verö 1996. 22. p., 78-79. p. 51 ÉPIP 3 (1879) 204. p. 52 Rajzolt jeligéje: három címerpajzs (Címer vagy Nagy címerben három kisebb címer). Leírásai: „Címer. Különösen sikerültek a művészileg kigondolt és componált csoportozatok, melyek mint a szerző mondja szabadon kifejlődve nem csupán az építészet szolgálatában állnak. Ezen csoportok erőteljes alap körül vannak elhelyezve, fölöttük egy massiv medence, melyből egy kisebb Jejlődik ki, melynek közepén egy pajzán mozgású gyermek önti hallal kezeiben a vizet. Kár, hogy minta nincs mellékelve, mindenesetre behatóbb képet adna, mint ezen csak sietve kidolgozott rajzok.” ÉPIP 3 (1879) 138. p. „Az »egy czimer« jellel ellátott terv originális felfogással bir. Alakjait a népéletből veszi, speciell egy fonással foglalkozó ülő nőalak, előtte egy gyermekkel jelenti a szorgalmat; egy másik nőalak egy tele kosár gyümölcsöt őriz s az előtte álló gyermeknek a telt kosárból nem akar többet adni két almánál, ez jelképezi a takarékosságot; a harmadik alak pedig e két erényből származó bőséget jelzi. Az egész gazdagon van ornamentírozva, a mi azonban keveset hat.” A Hon 17 (1879) 2. p., A Bőség derékig lepelbe burkolt ülő figurája magasra emelt bőségszaruból gyümölcsöt önt a felé nyúló gyermek kezébe. Gábor-Verő 1996. 22. p. 53 Liber 1934. 196. p. 54 A Schickedanz hagyatékban, a leszármazottak tulajdonában található egy egyelőre ismeretlen helyről származó újságkivágás, amelyben kifogásolják Ybl eljárását, azaz a pályanyertes művek mellőzését. Még inkább megbocsáthatatlannak tartotta a cikk írója, „hogy Ybl e tervet a német Fessl szobrásszal készíttette el.” Kifogásolta, hogy a végleges terv rosszabb a pályázati munkáknál, pedig „FessF’-nek alkalma volt a jelesebb pályaművek egyes motívumait felhasználni. Felszólította a mellőzött pályázókat, hogy pályaműveiket állítsák ki az éppen kiállított Ybl - Fessl mellé. (1880 májusában íródhatott a cikk, amikor Ybl terve ki volt állítva a Műcsarnokban.) Elfogadhatatlannak tartotta, hogy idegen munkát csempésszenek be, ha a hazai sikerültebb. Végső konklúziója: „Különösen Ziegler s Schickedanz nem állhatnak el e joguktól.” Schickedanz az ügyben nem tett semmilyen lépést, de az újságkivágást megőrizte, benne a felszólítást aláhúzva. Gábor-Verö 1996. 56. p. 55 BFL XV.17.f.331.a 30. 56 A döntést a Közmunkatanács 1880. június 17-én kelt 728. sz. leiratával hagyta jóvá. Rokken 1930. 97. p. 57 Rokken 1930. 97. p. 58 BFL XV.17.f.331.a 30. Kausernek 1880 szeptemberében fizettek ki 2808 forint 29 krajcárt. 59 Liber 1934.196. p. 60 Sándor-Kincses 1997. 40. p. 61 Liber 1934. 196. p. Számukra 1881 januárja és 1883 májusa között történtek kifizetések: BFL XV.17.f.331.a 30. 62 Bécsben született Leopold Fesslerként, Budapesten letelepedett osztrák szobrász. Az Andrássy úti régi Műcsarnok szoboralakjainak pályázatára benyújtott alkotásaival keltette fel Ybl figyelmét, aki később több munkájánál foglalkoztatta (Bazilika, Várkertbazár, Operaház, Bakáts téri templom). 63 BFL XV.17.f.331.a 30. Fessier és Kiss Gyula számára 1880 februárja és 1883 júliusa között történtek kifizetések, Marhenke számára 1882 februárja és 1883 májusa között. 64 Prém 1884. 249. p. alapján: Liber 1934. 194. p., Ybl 1956. 91. p., Ybl 1991. 261. p., Déry 2005. 81. p., Fejér-Szlávik 2008. 35. p. 65 Déry 2005. 81. p. 66 BFL XV.17.f.331.a 30. 67 BFL XV.17.f.331.a 30. 68 A kő, amiből a kút „fölső medencéje fog kifaragtatni, B-megyerről lassan közeledik a főváros felé; a bányába vezető mezei úton hengereken szállították, azután egy óriási, de csak közönséges szerkezetű kocsira emelték, melyet, minthogy csak 15 cm. széles keréktalpa van, a talajba annyira benyomott, hogy megmozdítani nem lehetett; azért nagyjából a követ is lefaragták; s azonkívül a kerekek alá 2 cm. vastag vaslemezeket raktak és raknak folyamatosan, míg a követ Ó-Budán hajóra nem teszik; a hajón leúszik az Eskü-térig, innen ismét kocsival szállítják rendeltetése helyére. A lovak nincsenek a kocsiba fogva, hanem egy csigasor kötelére, mely egy a kocsi előtt 60-70 m. távolságra a földbe erősített horonyba kapaszkodik; ily módon 4 pár ló egy fogásra 15-20 méterre szállítja a követ. A szállítás akadályai közül megemlítjük az eddig legutolsót t. i. a Filatóri-árok I vastartós hídját, melyet nagyobb biztonság kedvéért meg kellett dúcolni; csak így engedtetett meg, hogy a kő azon átszállíttassék, a mi t. hó 25-ikén délelőtt minden baj nélkül meg is történt. - A kőnek most nagyobb átmérője 4.58 m., kisebb 3,78 m., vastagsága 0.9 m., köbtartalma 14.30 köbméter, súlya tehát most már a lefaragások után nem 1000 mázsa, hanem csak közel 36-2 tonna vagyis 724 vámmázsa. A fuvaros reményű, hogy egy hét alatt munkáját bevégezheti.” ÉPIP 5 (1881) 434-435. p. 69 Medvey 1939. 36. p., Fejér 2011. 33. p. 70 „A kút alsó része, melyből három Medusafö bocsátja a vízsugárt három kisebb és ezeken át az alsó nagy medencébe, most van munkában. Az e hengerkőre jövő szoboralakok közül még csak a Tisza és Száva vannak nagyjából kidolgozva [...]. A Dráva és a kút tetejére jövő Duna allegorikus alakjai, valamint a két felső medence és annak díszítése még kidolgozásra várnak, úgy hogy a kőfaragó munka aligha lesz az év vége előtt befejezhető s a felállítást csak a jövő évben fogják megkezdeni.” ÉPIP 6 (1882) 196-197. p. 71 Liber 1934. 196-197. p. 72 A takarékpénztár képviseletében Várady Károly kir. tanácsos, igazgatósági elnök vezetése mellett többtagú küldöttség jelent meg, a székesfőváros részéről Ráth Károly főpolgármester, Kada Mihály alpolgármester és illetékes hatósági tisztviselők. 73 Ugyanekkor nyújtott be a Ney Ede és Társa cég kérelmet, hogy mivel őket 2800 forint veszteség érte a kagylóhoz szükséges kő szállítási nehézségei miatt, e kárt méltányosságból térítsék meg. Az igazgatóság 2000 forintot utalványozott ki e kérelemre. Ybl javaslatára az építésvezető részére 400, a terveket bíráló három szakértőnek pedig 20-20 kir. aranyat utaltak ki. Rokken 1930. 98. p. 74 Liber 1934. 196-197. p. 181
