Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái
D A N U B I U S - K Ú T Ybl Miklós tervei Az 1879. augusztus 27-i igazgatósági ülésen Ybl két különböző tervet nyújtott be, melyeket „úgy műbecs, mint építészeti szempontból egyhangúan az eddig bírálat alá vett tervek felett állóknak ítélték”. Az a)-val jelzettet „építészeti szempontból, mint nagyobb hatást itérai " javasolták kivitelre, amit egyhangúan el is fogadtak. Ezután Ybl mintát és kalkulációt készített, amit az alapépítmény költségvetésével együtt az október 29-i ülésen terjesztett elő.35 Ybl három tervváltozata maradt fenn az Országos Levéltárban, de egyik sem szignált. A festett tusrajzokon láthatóak a változások, melyek Ybl végső tervének kialakulásához, a legérettebb, legharmonikusabb megoldáshoz vezettek.36 Mindhárom kút kúpszerű felépítésű - hárommedencés vagy kéttálas szökőkút - a kompozíció csúcsán álló szoborral. Mindegyik az úgynevezett csészés-kutak (Schalenbrunnen) típuscsoportba tartozik.37 Az első terv a legszerényebb: az alsó medence négykaréjos, a két kör alakú tányér fölött álló Minerva-szerű alak az egyetlen szobor. A középső tányér tömör alépítményén négy - emberi arcot vagy oroszlánfejet - formázó vízköpő gazdagítja a vízjátékot. A rajz alatt egy könnyedebb alátámasztású középső medence vázlata is látható. Lépték helyett a kút mellett álló figura határozza meg a méreteket.38 A második terv alsó medencéjének alaprajzi vonalvezetése öszszetettebb és ez azonosnak tűnik a megvalósulttal. Fölötte a középső medence talapzata áttört, három álló voluta támasztja alá, közeikben már megjelenik az alatta ülő három nőalak, amelyek életképszerű csoportokká egészülnek ki egy-egy gyermek figurájával, támasztó szerep nélkül. E szobrok a tányérról lezúduló víz vonalához képest jóval beljebb helyezkednek el. A középső tálból kiemelkedő bimbós törzsön ül a kisebb felső tál, erre ismét bimbós törzs kerül. Delfint tartó, fél lábon álló puttó zárja a kompozíciót, a delfin szájából a víz fölfelé lövell.39 A harmadik terv már közel áll a megvalósult műhöz, az alsó medence vonalvezetése azonban eltérő. Három félmeztelen nőalak10 felemelt karral támasztja az alsó tányért. Közöttük óriási szakállas maszkok, a fölső tányér alatt pedig kisebb faunszerű arcok jelennek meg mint vízköpők. Ennél a megoldásnál a túlcsorduló víz mellett több vízsugár teszi összetettebbé a vízjátékot: a fölső szobor Neptunus (vagy már Danubius) korsójából, a lába alatti maszkokból, a fölső tányér alatti vízköpőkből, a nőalakok közti óriás maszkokból és lábuk alatti kis fejekből is víz tör elő.41 A három terv összehasonlítása nyomán látható, hogyan finomodtak a kút arányai. A forma egyre jobban közeledett a szabályos, Schickedanz Albert pályázati terve, távlati kép * BTM Kiscelli Múzeum Építészei 35 Liber 1934. 196. p., Hidvégi-Ritoók-Vasáros 2014. 284. p. 36 A Györgyi Géza hagyatékában található, Ybl sajátkezű vázlatai feliratú borítóban. MNL OL T10. No. 4. 5.6. A terveket ismerteti: Ybl 1956. 90. p. 37 Seenger 1966. 26. p. 38 MN1.OLT10. No. 4. A kút nézete 39 MN1.OLT10. No. 5. A kút nézete. Balra fönt olvasható Ybl neve (akár utólag ráírva): C... von (?) Ybl, nem szignó. - A Verocchio-szerü figura a firenzei Palazzo Vecchio udvarán álló kút delfines puttójának leszármazottja. 40 Ybl Ervinnél tévesen meztelen ifjú. Ybl 1956. 90. p. 41 MNL OL T10. No. 6. A kút nézete 42 ÉPIP 4 (1880) 113. p. és melléklet 43 Liber 1934. 196. p. 44 KSz 2 (1880) 80. p. 45 Leírásai: „Triton körvonalaiban és arányaiban talán még sikerültebbnek mondható, egyenlő oldalú háromszög arányaihoz, ami - mint majd látni fogjuk - az alaprajzi szerkesztést is meghatározta. Bár a kút fontos elemei, a szobrok szobrász(ok) művei, azonban Ybl, az építész határozta meg a kút arányait úgy, hogy az a leghatásosabb legyen. A megvalósult kút felépítményén is felismerhető az egyenlő oldalú háromszögből kiinduló szerkesztés. Az Építési Ipar 1880. április 4-i száma közölte a kút modelljének fénynyomatát.42 A kút tervét „a veterán mester: Ybl Miklós fogalmazta”. Itt már a megvalósulásra kerülő változat látható, ami mégis különbözik a később felállított kúttól: kissé mások az arányai, a fölső tálca, a kútoszlop és a szobrok kialakítása is eltérő. A női alakok ruhái dúsabbak, Danubius itt még lábát felhúzva ül és a szakálla is sokkal nagyobb. A nőalakok közötti, kis kagyló formájú medencéket egy-egy gyermek triton tartja. Ybl az 1880. április 19-i ülésen mutatta be a modellt, amelyet a szakértők - Hauszmann, Steindl, Wéber - egyhangúan kifogástalannak ítéltek.43 Ybl tervét 1880 májusában kiállították a Műcsarnokban. A Képzőművészeti Szemle szerint „Fessier bécsi szobrász eszközölte” a modellt, ami „csinos, szép arányokat mutat s dísze lesz a számára kijelölt térnek."'1'' Érdemes visszatérni a pályázathoz, hogy megvizsgáljuk, milyen elemeket is használt fel Ybl a pályamunkákból tervének kialakításához. Czigler díjnyertes munkájáról közölt rövid ismertetések45 alapján nem dönthető el, van-e kapcsolat a megvalósult változattal. Benczúr terve41’ azonban teljesen más koncepció.A költségtúllépés miatt kizárt pályázatok között található egy Duna jeligés pályaterv, amelynek - bár más stílusban tervezték - ikonográfiái programja, koncepciója és szimbolikája felfedezhető Ybl tervében: „Csúcsíves stylben van szerkesztve, alaprajza egy háromszög, melyre szerzőt talán a tér alakja és az utcák betorkolási iránya vezethette. A magassági viszonyok imponálók. A háromszögű alapalak, miután fönt három csúcsív által át van törve (melyből a vízjáték megindul) egy karcsú gót oszlopban végződik, tetején a „Duna” szobrával, míg az oszlop alján Tisza, Száva, Dráva foglalnak helyet. Igen szépek az alól alkalmazott elegánsan kifelé hajló medencék.”'7 Még egy terven, a „Szorgalom és takarékosság, úgy az egyénnek, mint egész nemzetek jólétét alapítják” jeligéjű pályamunkán is feltűnt a Duna alakja, ami négy ülő alak (földművelés, ipar, kereskedelem, marhatenyésztés) fölött koronázta a kompozíciót.48 Bár a legtöbb pályaterv rajza nem ismert, Kauser József hasonló felépítésű, „Idyll" jeligés terve szerepel az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás kiadványában.49 I Gyűjtemény Itsz. 24.162 habár ez már inkább kerti szökőkút jellegével bír, vízjátéka szintén igen szép." ÉPIP 3 (1879) 138. p. „Sikerült alkotás, szintén könnyed, s igen kellemesen hat szerencsésen elhelyezett alapjaival.” Friedmann 1879. 46 Leírásai: „A víz kétes elem stb. Közönséges piaci kút a milyet Németország régibb városaiban, Rothenburgban, Merzeburgban stb. igen szép példányokban találhatni. Egy nagy magas medence közepén erősen felcicomázott (német-renaissance) obeliszk, a rács mely a medencét szegélyezi igen szép. - A víz négy vascsövön folyik a medencébe. Megemlítendő itt a három művészileg rajzolt staffage-alak.” ÉPIP 3 (1879) 138. p. az egész egy magas vasrácsozat, mely úgy látszik, a kétes elem tomboló dühének akar gátat vetni, de a rácsozat hézagain mégis alkalmat kíván szolgáltatni ezen elemnek, a föld táplálására.” Friedmann 1879. 47 ÉPIP 3 (1879) 138. p. 48 Frielímann 1879. 49 BOÁK 1885. 54. p. 177
