Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái

A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái Gyetvainé Balogh Ágnes Kalmár Miklós Régi cím: Kálvin tér Mai cím: V. Erzsébet tér A tanulmány az egykor a Kálvin téren felállított Danubius-kút terve­zésének és építésének története mellett, viszontagságos utóéletével, a későbbi helyreállítások problémáival foglalkozik. A Danubius-kút, a XIX. század végi Budapest legpompásabb dísz- kútja a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ajándékaként a Kálvin téren Ybl Miklós tervei szerint épült. Bár kisléptékű alkotás, szépségével, harmonikus arányaival nemcsak az életmű fontos darabja, de a város leglátványosabb köztéri építményeinek is egyike. A hangulatos díszkút neoreneszánsz stílusú, kúpszerü felépítésű, hárommedencés megoldású, Ybl legkiválóbb alkotásai közé tartozik. Teljes egészében budakalászi kőből készült. „A formák klasszikus tiszta­sága, nyugalma egyesül benne a barokk teltségével és a vízszolgáltatás bőségével, a mesteri arányérzék és a reneszánsz fegyelmezettség Giambologna és Bernini kútfelépítményeinek mozgalmasságával. Az építész kötött tektonikája uralkodik a figurális formaszabadságon A szoboralakok a korabeli Magyarország négy legnagyobb folyóját jelképezik. Legfelül a Dunát megszemélyesítő szakállas férfialak áll, eredetileg arccal észak, a Nemzeti Múzeum felé tekintett, lábát delfin fején nyugtatva, a jobb kezében levő lapátra támaszkodva, bal kezében pedig kagylót tartva. Válláról lepel lóg, ami egész testét látni engedi. Megjelenése a szigonyos Poszeidon- illetve Neptunus-szobrokhoz hasonló. A lépcsőn nyugvó, körszeletekkel bővített hatszög alaprajzú, alsó, széles medence közepéből emelkedik ki az alul lényegében három­szögletes lábazatú, felül hengeres talapzat, melynek sarkain három al­legorikus szobor ül: a Tiszát, a Drávát és a Szávát szimbolizáló három fiatal, félmeztelen nőalak. Tisza, eredetileg északnyugat, a Geist-ház felé tekintett, két kezében hálót tart, amelyből halak hullnak ki. Tőle jobbra Dráva ül, aki eredetileg északkelet, azaz a Takarékpénztár bérháza felé nézett, egyik lábát díszes edényen nyugtatva ölében csigá­kat és kagylókat tartva, hajában is kagylókkal és egy nagyobb kagyló alakú fejdísszel. Száva, aki egykor nyugat felé nézett, üres kézzel ül, bal lábánál kis sasos címerrel. A kútépítmény rendkívül könnyed hatású, a három nőalaknak nincs statikai szerepe. A három szobor között egy-egy kis medence nyúlik ki a szökő­kút törzséből, melyeket kagylókból és apró delfinekből kialakított dombormű maszkok ékesítenek. Fölöttük három vízköpő különböző hajdísszel: egyikét tölgyfalevelekből, másikét kígyókból, harmadikét A Kálvin tér északkelet felöl a Danubius-kúttal, Díváid Károly felvétele » Rozinay 1 Ybl 1956. 90. p. 2 Az Engels (ma Erzsébet) téri újraállítás után a két kartust átfaragva az eredeti fel­iratok helyén, a kútmedencén e két emlékszöveg örökíti meg a kút alapítását és újjáépítését. A medence déli oldalán: „DANUBIUS KÚT | 1883 BÁN ÁLLÍTOTTÁK FEL A CALVIN TÉREN. | TERVEZŐI | YBL MIKLÓS ÉPÍTŐMŰVÉSZ | ÉS | FESSLER LEO SZOBRÁSZ | VOLTAK. | A KÚT AZ 1944-45-ÖS HÁBORÚS ESE­MÉNYEK I SORÁN SÚLYOSAN MEGSÉRÜLT.” Az északi oldalra vésett szöveg: „A SÉRÜLT KUTAT | 1955-1959 KÖZÖTT HELYREÁLLÍTOTTA | A FŐVÁROSI EMLÉKMŰFELÜGYELŐSÉG | A SZOBROKAT GYŐRI DEZSŐ SZOBRÁSZMŰ­VÉSZ TERVEI ALAPJÁN I ÚJONNAN FARAGTÁK.” kagylókból alakították ki. A három nőalak feje fölötti egy nagyobb, kerek, szinte ezer mázsa súlyú monolit tányérból emelkedik ki a kút­oszlop profilokkal díszesített törzse, majd a felső kisebb, kör alakú tányér Danubius szobrával. A két felső medence külső felületét is akantuszlevelek, kagylók és delfinek borítják. A legalsó medence két oldalán eredetileg kartusba foglalva egy-egy felirat volt olvasható: „A PESTI HAZAI ELSŐ TAKARÉK PÉNZTÁR EGYESÜLET A FŐVÁROSNAK 1880-1883.”2 A kút építésének előzményei Ybl Miklós kapcsolata a Takarékpénztár Egyesülettel még az 1860-as években keletkezett, Ybl tervezte a bank háromemeletes székházát az Egyetem és a Reáltanoda utca sarkán. Az Egyesület később szintén Yblt bízta meg a Múzeum körút 18. számú telken építendő bérháza tervezésé­vel, amelyben egyúttal józsef- és ferencvárosi fiókját is elhelyezte. Sajnos az épület a Danubius-kúttal és a téren álló Geist-házzal együtt a II. világhá­borúban jelentősen megsérült és bontásra került. Mára Ybl mindhárom alkotása eltűnt az akkor még egységes hatású Kálvin térről. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága először 1869-ben ajánlotta fel „egy nagyobbszerű vízmű' felépítését.1 A nemes felajánlás hátterében az állt, hogy a bank akkortájt elkészült Egyetem utcai székháza az előírásoktól eltérően épült, túlnyúlt az utca szabá­lyozási vonalán, így az eljárás megszüntetése volt a cél.4 A forrásokban felmerül az is, hogy Ybl sugalmazta a vezetőségnek, hogy ilyen célokra áldozzon. Korábban ugyanis Ybl javaslatára állítottak díszkutat a bank székházának udvarára.5 Pest város közönsége az 1869. május 26-i és 28-i ülések jegyzőköny­vében örökítette meg a felajánlást, és kijelölték a díszkút felállításán munkálkodó vegyes bizottságba a város képviselőit Gamperl Alajos helyettes főpolgármester elnökletével.6 A bizottság legfőbb feladata a díszkút helyének kijelölése volt. Előzetes helyszíni tanulmányok után 1869. november 28-án tartott első ülésükön rögzített javaslatukat ter­jesztették a közgyűlés elé: „Mondja ki a közgyűlés, miszerint elvileg elha- tároztatik, hogy a hazai első takarékpénztár által felépíttetni szándékolt vízmű a Ferenciek-terén fennálló közkút helyén emeltessék; a fogana­tosítás azonban elhalasztatik azon időre, mikor a város azon helyzetbe jut, hogy azt vízvezetéke által elegendő vízzel folytonosan elláthatja.” 49. tábla, Forster Központ 3 Április 15-én kelt az a levél, amelyet a takarékpénztár igazgatósága küldött Pest szabad királyi város polgármesteri hivatalának, és amelyben közölte nemes elhatározását: „A pesti takarékpénztár egyesület részvényesei a főváros díszítésének szempontjából egyik köztéren egy nagyobbszerű vízmű felállítását határozván el, a múlt évi tiszta jövedelem­ből e célra már 4000frt utalványoztatott ís.”Rokken 1930.96. p. 4 Liber 1934. 195. p.; Kincses-Sándor 1998. 40. p. 5 Liber 1934. 194-195. p. 6 „A közgyűlés ezen a város szépítése érdekében tett örvendetes ajánlatot köszönettel elfogadván, a hazai pesti első takarékpénztárnak hatósági elismerését jegyzökönyvi- tegkifejezi." Rokken 1930.96-97. p. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom