Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái
A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái Gyetvainé Balogh Ágnes Kalmár Miklós Régi cím: Kálvin tér Mai cím: V. Erzsébet tér A tanulmány az egykor a Kálvin téren felállított Danubius-kút tervezésének és építésének története mellett, viszontagságos utóéletével, a későbbi helyreállítások problémáival foglalkozik. A Danubius-kút, a XIX. század végi Budapest legpompásabb díszkútja a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ajándékaként a Kálvin téren Ybl Miklós tervei szerint épült. Bár kisléptékű alkotás, szépségével, harmonikus arányaival nemcsak az életmű fontos darabja, de a város leglátványosabb köztéri építményeinek is egyike. A hangulatos díszkút neoreneszánsz stílusú, kúpszerü felépítésű, hárommedencés megoldású, Ybl legkiválóbb alkotásai közé tartozik. Teljes egészében budakalászi kőből készült. „A formák klasszikus tisztasága, nyugalma egyesül benne a barokk teltségével és a vízszolgáltatás bőségével, a mesteri arányérzék és a reneszánsz fegyelmezettség Giambologna és Bernini kútfelépítményeinek mozgalmasságával. Az építész kötött tektonikája uralkodik a figurális formaszabadságon A szoboralakok a korabeli Magyarország négy legnagyobb folyóját jelképezik. Legfelül a Dunát megszemélyesítő szakállas férfialak áll, eredetileg arccal észak, a Nemzeti Múzeum felé tekintett, lábát delfin fején nyugtatva, a jobb kezében levő lapátra támaszkodva, bal kezében pedig kagylót tartva. Válláról lepel lóg, ami egész testét látni engedi. Megjelenése a szigonyos Poszeidon- illetve Neptunus-szobrokhoz hasonló. A lépcsőn nyugvó, körszeletekkel bővített hatszög alaprajzú, alsó, széles medence közepéből emelkedik ki az alul lényegében háromszögletes lábazatú, felül hengeres talapzat, melynek sarkain három allegorikus szobor ül: a Tiszát, a Drávát és a Szávát szimbolizáló három fiatal, félmeztelen nőalak. Tisza, eredetileg északnyugat, a Geist-ház felé tekintett, két kezében hálót tart, amelyből halak hullnak ki. Tőle jobbra Dráva ül, aki eredetileg északkelet, azaz a Takarékpénztár bérháza felé nézett, egyik lábát díszes edényen nyugtatva ölében csigákat és kagylókat tartva, hajában is kagylókkal és egy nagyobb kagyló alakú fejdísszel. Száva, aki egykor nyugat felé nézett, üres kézzel ül, bal lábánál kis sasos címerrel. A kútépítmény rendkívül könnyed hatású, a három nőalaknak nincs statikai szerepe. A három szobor között egy-egy kis medence nyúlik ki a szökőkút törzséből, melyeket kagylókból és apró delfinekből kialakított dombormű maszkok ékesítenek. Fölöttük három vízköpő különböző hajdísszel: egyikét tölgyfalevelekből, másikét kígyókból, harmadikét A Kálvin tér északkelet felöl a Danubius-kúttal, Díváid Károly felvétele » Rozinay 1 Ybl 1956. 90. p. 2 Az Engels (ma Erzsébet) téri újraállítás után a két kartust átfaragva az eredeti feliratok helyén, a kútmedencén e két emlékszöveg örökíti meg a kút alapítását és újjáépítését. A medence déli oldalán: „DANUBIUS KÚT | 1883 BÁN ÁLLÍTOTTÁK FEL A CALVIN TÉREN. | TERVEZŐI | YBL MIKLÓS ÉPÍTŐMŰVÉSZ | ÉS | FESSLER LEO SZOBRÁSZ | VOLTAK. | A KÚT AZ 1944-45-ÖS HÁBORÚS ESEMÉNYEK I SORÁN SÚLYOSAN MEGSÉRÜLT.” Az északi oldalra vésett szöveg: „A SÉRÜLT KUTAT | 1955-1959 KÖZÖTT HELYREÁLLÍTOTTA | A FŐVÁROSI EMLÉKMŰFELÜGYELŐSÉG | A SZOBROKAT GYŐRI DEZSŐ SZOBRÁSZMŰVÉSZ TERVEI ALAPJÁN I ÚJONNAN FARAGTÁK.” kagylókból alakították ki. A három nőalak feje fölötti egy nagyobb, kerek, szinte ezer mázsa súlyú monolit tányérból emelkedik ki a kútoszlop profilokkal díszesített törzse, majd a felső kisebb, kör alakú tányér Danubius szobrával. A két felső medence külső felületét is akantuszlevelek, kagylók és delfinek borítják. A legalsó medence két oldalán eredetileg kartusba foglalva egy-egy felirat volt olvasható: „A PESTI HAZAI ELSŐ TAKARÉK PÉNZTÁR EGYESÜLET A FŐVÁROSNAK 1880-1883.”2 A kút építésének előzményei Ybl Miklós kapcsolata a Takarékpénztár Egyesülettel még az 1860-as években keletkezett, Ybl tervezte a bank háromemeletes székházát az Egyetem és a Reáltanoda utca sarkán. Az Egyesület később szintén Yblt bízta meg a Múzeum körút 18. számú telken építendő bérháza tervezésével, amelyben egyúttal józsef- és ferencvárosi fiókját is elhelyezte. Sajnos az épület a Danubius-kúttal és a téren álló Geist-házzal együtt a II. világháborúban jelentősen megsérült és bontásra került. Mára Ybl mindhárom alkotása eltűnt az akkor még egységes hatású Kálvin térről. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága először 1869-ben ajánlotta fel „egy nagyobbszerű vízmű' felépítését.1 A nemes felajánlás hátterében az állt, hogy a bank akkortájt elkészült Egyetem utcai székháza az előírásoktól eltérően épült, túlnyúlt az utca szabályozási vonalán, így az eljárás megszüntetése volt a cél.4 A forrásokban felmerül az is, hogy Ybl sugalmazta a vezetőségnek, hogy ilyen célokra áldozzon. Korábban ugyanis Ybl javaslatára állítottak díszkutat a bank székházának udvarára.5 Pest város közönsége az 1869. május 26-i és 28-i ülések jegyzőkönyvében örökítette meg a felajánlást, és kijelölték a díszkút felállításán munkálkodó vegyes bizottságba a város képviselőit Gamperl Alajos helyettes főpolgármester elnökletével.6 A bizottság legfőbb feladata a díszkút helyének kijelölése volt. Előzetes helyszíni tanulmányok után 1869. november 28-án tartott első ülésükön rögzített javaslatukat terjesztették a közgyűlés elé: „Mondja ki a közgyűlés, miszerint elvileg elhatároztatik, hogy a hazai első takarékpénztár által felépíttetni szándékolt vízmű a Ferenciek-terén fennálló közkút helyén emeltessék; a foganatosítás azonban elhalasztatik azon időre, mikor a város azon helyzetbe jut, hogy azt vízvezetéke által elegendő vízzel folytonosan elláthatja.” 49. tábla, Forster Központ 3 Április 15-én kelt az a levél, amelyet a takarékpénztár igazgatósága küldött Pest szabad királyi város polgármesteri hivatalának, és amelyben közölte nemes elhatározását: „A pesti takarékpénztár egyesület részvényesei a főváros díszítésének szempontjából egyik köztéren egy nagyobbszerű vízmű felállítását határozván el, a múlt évi tiszta jövedelemből e célra már 4000frt utalványoztatott ís.”Rokken 1930.96. p. 4 Liber 1934. 195. p.; Kincses-Sándor 1998. 40. p. 5 Liber 1934. 194-195. p. 6 „A közgyűlés ezen a város szépítése érdekében tett örvendetes ajánlatot köszönettel elfogadván, a hazai pesti első takarékpénztárnak hatósági elismerését jegyzökönyvitegkifejezi." Rokken 1930.96-97. p. 171
