Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Marótzy Katalin: Pesti Hazai Első Takarékpénztár irodája és bérháza, 1872–1874

Pesti Hazai Első Takarékpénztár irodája és bérháza, 1872-1874 f Marótzy Katalin A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet Fáy András (1786-1864) kezdeményezésére alapították Pest Vármegye Közgyűlésének támo­gatásával 1839-ben.1 Célja a takarékosság támogatása és az uzsora kiiktatása volt, a munka eredményét közcélokra kívánták fordíta­ni. Működését a Vármegyeházban ingyen rendelkezésre bocsátott helyiségben kezdhette meg. Betétek kamatoztatása, jelzálogkölcsön és váltókölcsön kihelyezése jelentette a fő tevékenységet. A gyara­podás lendületét jelzi, hogy 1844-ben Kossuth Lajos javaslatára a szervezet részvénytársasággá alakult, 1847-ben pedig egy földszintes házat vásároltak az Egyetem- és az egykori Reáliskola utca sarkán. Azonban a forradalom és szabadságharc miatt el kellett napolni a méltó székház megépítését. A jelentős pénzügyi veszteségeket már a kiegyezés előtt kiheverte az intézet. A szomszédos telek megvásár­lása után 1858-ban pályázatot írtak ki a tervezésre.1 2 3 4 Mivel pénzügyi leg kockázatosnak tűnt a beruházás, ismét elhalasztották, majd 1866- ban közvetlenül megbízták Ybl Miklóst a székház tervezésével.’ Az építész eddigre már számos jelentős fővárosi épülettel bizonyí­totta tehetségét, de felkérését minden bizonnyal támogatta az alapító tag gróf Károlyi György (1802-1877) is.'1 Az üzletkör bővülése nyomán fiókpénztárakat nyitottak, 1868- ban Teréz-, 1869-ben József- és Ferencváros számára.5 6 A bérelt helyiségek használata helyett - a bérházépítés jövedelmezőségét is figyelembe véve - további fejlesztéseket határoztak el és 1872- ben megvásárolták a „Calvin” téri úgynevezett Két pisztoly telket/’ A székház tervezése után a bérház esetében is Ybl Miklóst kérték fel, a gyümölcsöző kapcsolat eredményeként született később a Danubius- kút7 és egy újabb bérház a Váci úton.8 Ybl azonban nemcsak a Pesti, Régi cím: Józsefváros, Stáció utca - Múzeum utca - Széna tér -/i Mai cím: VIII. Baross utca i. - Kálvin tér n.- Üllői út 2-4. helyén hanem a Budai Takarékpénztár megbízásából is tervezett banképüle­tet; a mai Clark Ádám térre. Korai neoreneszánsz építészetének egyik legszebb példája volt a Fő utca 2. szám alatti épület,9 mely majd egy évtizeddel megelőzte a pesti hasonló megbízásokat.10 * Bár Ybl Ervin a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérházát a kevésbé sikerült művek közé sorolja,11 mindezek ellenére a Kálvin téri épület ötletes téri megoldásaival és monumentális homlokzatával a környék meghatározó építészeti eleme volt fél évszázadon keresztül. A tompaszögű szabálytalan telekre épült házat két belső udvar köré szervezte Ybl, bejárata a Kálvin tér felől nyílt. Reprezentatív függőkupolás folyosó12 vezetett a nagyoszloprendes, termaablakos belső udvarra, onnan oldalra nyílt az alaprajz csuklópontjában elhe­lyezett öntöttvas szerkezetű főlépcső.1’ A földszinti üzlethelyiségek felett lakások kaptak helyet, az első és második emeleten nagyobb belmagassággal három-három, az e feletti két szinten négy-négy.14 A Kálvin tér irányából keltett monumentális hatást - noha alap­területét tekintve nem olyan nagy az épület - a nagyoszloprendes, plasztikus formálás biztosította, amit a tompaszögű sarok erősített. Mind a plaszticitás, mind az apróbb építészeti részletek - kváderezés, az oldalhomlokzat erkélykonzoljai, a tojásléces primer nyíláskeretek alkalmazása - szoros rokonságot mutat a szinte egy időben épült Degen féld-Schonburg palotával. Ybl neoreneszánsz épületei közül a takarékpénztári bérházon érezhető legerősebben palladeszk ízlés.15 A második világháborús sérülések miatt a romokat elbontották, a sokáig üres területre16 1998-1999 között irodaházat építettek Virág Csaba és Z. Halmágyi Judit tervei szerint. A Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár üzletágait 1948-ban az Országos Takarékpénztár vette át. Padlóburkolat terve a bejáratban és a lépcsőház előterében » BFL XV.I7.).331.b 99/103 1 VU 2 (1856) 9-10. p. 2 A pályázat fennmaradt helyszínrajza: BFL XV. 16.b 223/14 3 Fenyvessy 1940. 35-36. p. 4 Fenyvessy 1940. 144. p. Károlyi György Ybl által tervezett városi palotája: BFL XV. 17.f.331.b 59. Az igazgatótanácsi tagok közt pedig a későbbi megbízó, a Wenckheim-családból gróf Wenckheim Dénes szerepel. 5 Később, 1882-ben a Lipótvárosban, 1887-ben Budán. Fenyvessy 1940. 35. p. 6 A XVII. században még - a Széna téri vásárok forgalmát kiszolgáló - jelentős fogadó, a Két pisztoly, a XIX. század második felére kétes hírnevet szerzett. Emlékét őrzi Szigligeti Ede Két pisztoly című népszínműve, melyet Erkel Ferenc zenéjével máig játszanak. A telekvásárlásról: Vadas 2008. 31. p. 7 Lásd Gy. Balogh Ágnes és Kalmár Miklós tanulmányát e kötetben. 8 BFL XV.17.f.331.b 100 9 A Diescher József kivitelezésében 1860-1862 közt készült épület tervei: BFL XV. 17.1.331.b 42 10 Érdekes párhuzam, hogy az ouvre-ben ritka középrizalitos homlokzati kompozíció a Budai Takarékpénztár épületén és a jóval később épült Pesti Hazai Első Takarék­pénztár iroda- és bérház homlokzatán is feltűnik. 11 Ybl 1956. 59. p. 12 A lapos kupola - lencse keresztmetszetével - a valósnál magasabb teret láttatott. BFL XV.17.f.331.b 99/45 13 Gyártó a Schlick-féle Öntöde volt. A kivitelezők közt a korszak ismert neveivel ta­lálkozunk. Építőmester: Kauser János, kőfaragó: Kauser Jakab, szobrászat: Szandház testvérek, mozaik: Depóid Luigi, ács: Stonoffer Ignác (?). BZ 3 (1874) 25. p. 14 Ybl Miklós az átadá s után 20 évig élt a harmadik emeleti saroklakásban feleségé­vel, Félix fiával és Pollack Máriával. Ybi. 1956. 59. p. A szintmagasságok közti különbséget a reprezentatív térsorban a főlépcsőbe ikta­tott pihenőkkel rejtette el az építész. 15 A belső udvar nem csak a San Giorgio Maggiore és az II Redentore travéját juttat­hatja eszünkbe, hanem a Villa Pisanitésa VillaThienet is, középrizalit-kompozíció a Palazzo Chiericatival rokon, a negyedik emeleten - Ybl nél ritkaságszámba menő - Palladio-motívumokat láthatunk, az egyik homlokzati tervváltozatban, BFL XV.17.f.331.b 99/47 még a körmotívumokat is felfedezhetjük az ívzugokban. Természetesen a homlokzati kompozíció szoros rokonsága felvethető a közel egy­korú bécsi Wertheim-palotával is (1864-1868, Heinrich Ferstel). 16 A Múzeum- és a Baross utca irányában is egy-egy telket bekebelezve. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom