Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Marótzy Katalin: Bókay János bérháza, 1870

Régi cím: Józsefváros, Múzeum utca -/931/a Mai cím: VIII. Múzeum utca 9.

Bókay János bérháza, 1870

M a R ó T z y Katalin

Bókay János (1822-1884) orvosprofesszor 1870- ben építtetett bérházat Ybl Miklós tervei szerint a Múzeum utca elején. A helyszín és a tervező kiválasztása is szoros összefüggésben van a megbízó foglalkozásával. Az iglói születésű orvos gyakorlati éveit Schöpf-Mérey Ágoston (1804-1858) és Balassa János (1814-1868) - Ybl korábbi megbízója1 2 3 - mellett teljesítette.1 2 3 Később Balassa szűkebb baráti köréhez tartozott,1 ebből a társaságból alakult az úgynevezett pesti orvosi iskola, hivatalos formában az 1839-ben alapított Budapesti Királyi Orvosegyesületben vitatták meg reformjavaslataikat a közegészségügy, az orvosképzés témájában is.4 Székhelyük az Ősz - ma Szentkirályi - utcában volt.5 Bókay 1849-től vezette a Pesti Szegény-gyermekkórházat,6 mely a Zitterbarth Mátyás ( 1803-1867) által tervezett Ősz utca 4. szám alatti épületben működött 1883-ig.7

A Múzeum utcai telek közelsége mellett vonzó lehetett a jövedelmezőség tekintetében is, 1870-re - noha még bőven voltak beépítetlen telkek -, már látszott a fejlődés iránya.8

A bérház alaprajzi rendszere a korban szokásos elrendezést mutatja,9 a telek négy oldalról körülépített, az utcai szárny két-, az udvariak egy traktusosak. A telek kissé szabálytalan formáját Ybl az utcavonalhoz koordinált falrendszerrel „tűntette el”. Az engedélyezési tervsorozaton10 szerepelnek a helyiség-elnevezések, így könnyedén leolvasható a belső elren dezés. A kocsibehajtós bejárattól kissé megemelve két oldalt a földszinten kétszobás lakások, szemben a kocsiszín, két oldalt a házmesteri lakás és kisebb bérlemények kaptak helyet. A felsőbb szinteken hasonló a beosztás, a saját reteráttal rendelkező utcai lakások megközelítését négykarú főlépcső, a cselédközlekedést a hátsó oldalra helyezett csigalépcső biztosítja, ennek közelében kapott helyet a szintenkénti közös illemhelyiség.

Az architektúra nem hivalkodó,11 Ybl Ervin szerint Ybl Miklós leghellenisztikusabb bérháza.12 A homlokzatot a pilaszterek rendszere határozza meg - a kapu körül, az első emeleten és a legfelső szinten is -, ezt egészítik ki a párkányok, melyek a földszinten és a legfelső szinten síkban futnak, a két főszint között pedig a nyíláskeretek plasztikájához igazodnak - hálós jellegűvé téve a kompozíciót. A formák összetétele a Geist- és a Ganz-házzal rokonítják a bérházat, de sok tekintetben megelőlegezik az érett neoreneszánszot.15

Bókay János OT 1 (1862)369. p.

Belső udvar. Sebestyén László felvétele, 2014

1 Balassa János orvosprofesszor bérházának átalakítása: BFL. XV.17.b.312 ÉB 132/1862

2 VU 7 (I860) 358. p.

3 Bonnyai 1969. 73., 75. p.

4 A század végére a társaság országos jelentőségűvé vált, befolyásuk legendáját jellemzi, hogy néhány tagjával kapcsolatban még a XX. században is felmerült, hogy tevőlegesen részt vettek Semmelweis Ignác halálában. A napisajtóban is megjelent vita összefoglalása: Antall 1979.

5 Kapronczay-Szemkeő 1979. 145. p.

6 OT 1 (1862) 369. p.

7 Az intézmény történetét Bókay professzor fia és utódja foglalta össze. Bókay 1884. Az egyemeletes klasszicista épületet 2006-ban elbontották.

8 F.ddigre már állt - csak Ybl tervei közül válogatva - a Nemzeti Lovarda, a Festeticspalota, Károlyi Alajos palotája és bérháza, a Geist-ház, a Régi Képviselőház,

Pálffy Pálné palotája, mind a környék magas státuszát előrevetítve.

9 Ritoók 1991.

10 BFL XV.17.b.312 ÉB 1203/1870, a kivitelező Pucher József volt.

11 Bár a beadványi terveken gazdagabb épületszobrászati díszítés szerepel, mint a megépült házon: elmaradtak a legfelső szint hermapilaszterei, az első emeleti ablakok feletti reliefek és a kapu ívzugszobrai.

12 Ybl 1956. 49. p.

13 A homlokzat reneszánsz palota jellegű hármas osztása, a lábazatként kezelt földszint és a felső szint pilaszteres tagolása már korábban is Ybl eszköztárának része. A földszinti nyíláskeretezés később feltűnik a Degenfeld-Schonburg palota tervváltozatain, a Clarisseumon és csak optikai hatást keltve a Vámházon. A primer és szekunder nyíláskeretek rendszere még csak formálódó gondolat - a megépült homlokzaton a nyíláskeretek is egyszerűbbek - ez is jellemzője lesz a hetvenes évek Ybl-féle építészetének, csakúgy, mint az erősödő plaszticitás.

Második emeleti alaprajz » BFL XV.17.b.312 ÉB 1203/1870/c

141