Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Klaniczay Péter: Régi Képviselőház – az utcai homlokzat
Régi Képviselő ház AZ UTCAI HOMLOKZAT Címer a főhomlokzaton. Sebestyén László felvétele, 2014 A módosított terv a színezést még az eredetileg tervezett módon javasolta, valószínűleg az építtető közbenjárására változtatott a BMF és csak monokróm tónusok alkalmazására került sor. Ez a falmezők színezését a kőszíntől sötétebb tónusban határozta meg. A kőfelületek szakszerű kijavítását és felületkezelését, továbbá a szobrászati elemek (angyalok, címercsoport) tisztítását és restaurálását ismert magyar restaurátorok végezték,22 s a munka szakszerűsége is ellenőrizhető volt, mivel a műszaki ellenőrzéssel magyar szakembert bíztak meg.2' A feltárások nyomán előkerültek a bejáratok lábazatának és keretezésének sóskúti kőből faragott indító tagozatai, ami szintén bevett szokás volt már a reneszánsz idején a nem teljesen kőből épült homlokzatok vakolt tagozatainak elindítására. Ezek letisztítása és bemutatása mellett az eredeti elképzelés a kőszerű vakolatok színben ehhez illeszkedő festését tervezte, ami a módosított színterv során kismértékben változott.24 Sajnos a lábazat utóbbi években történt javítása és hidegebb szürke tónussal való átfestése a látványbeli különbséget tovább növelte. A főhomlokzat nyílászárói viszont mindeddig átvészelték az elmúlt 150 év összes funkcionális és fizikai viszontagságait, s így megőrizték eredeti kialakításukat, ezért egy soron következő helyreállítás során csak rendkívüli figyelemmel és hozzáértéssel szabad bármilyen változtatás és óhatatlanul bekövetkező korszerűsítés előkészítésébe belekezdeni. A főhomlokzat kialakítását az utóbbi évtizedek szakirodalma Ybl átmeneti korszakához kapcsolja és a kiérlelt arányok mellett még romantikus elemek és részletek meglétét említik. Való igaz, hogy az érett reneszánsz még nem minden tekintetben uralja a homlokzatot - pilaszterfők, szélső tengelyek főpárkánya, attika körívei -, de a tömeg arányainak és a homlokzat ritmusának megválasztása, és nem kevésbé az emeleti nyílászárók kitűnő részletképzése, különösen a középtengelyig, az egyre hangsúlyosabb keretezések együttélése később alig ismételt, párját ritkító megoldással bizonyítja, hogy tervezője számára a reneszánsz formavilág lesz hamarosan az uralkodó stílus. Külön ki kell emelni a telek ferde, utcai lezárását, amit az utcai helyiségek és falak eltérő méretével egyenlített ki. Az utcavonalból hosszan kilépő rizalittal adott szimmetrikus megjelenést a homlokzatnak, miközben a közel egy méteres ferdeséget észrevétlenül hidalta át. Az emeleti puttókkal díszített szegmensíves szemöldökpárkányok rendkívüli formai készségről tanúskodnak, s a gazdagon díszített volutás konzolokkal mintapéldái a legnagyobb reneszánsz mesterektől tanult formáknak. 20 A magyar szakértők dr. Orcsik Éva vegyészmérnök, Tóth Attila laboráns, dr. Oravecz János geológus, Szabó Péter kőrestaurátor és Klaniczay Péter építész voltak, a módosított engedélyezési terveket a FIMÜV műemléki Tervező Osztályán Szűcs László építész készítette, mert ekkor már szerző nem volt a FIMÜV alkalmazottja. A munkák folytatásához szükséges műemléki jóváhagyást a BMF 1987. június 4-én kelt (85.590/87 számú) határozata rögzíti. 21 Részletes fotódokumentáció szerző birtokában. 22 A restaurálást Szabó Péter és munkatársai végezték. 23 A műszaki ellenőr a FIMÜV Műemléki Osztályán dolgozó Csernovszky Károly volt. 24 A homlokzat végleges festésére a már korábban is használt olasz Edilpaint festéket alkalmazták, míg a köveket az előírások szerinti tisztítást és kiegészítést követően mészalapú festékkel látták el. 133
