Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Ordasi Zsuzsanna: Régi Képviselőház
Régi Képviselőház Az épület stílusa A szakirodalomban az olvasható az épületről, hogy átmeneti stílust képvisel.7 Ybl még nem hagyott fel tejesen a romantika stílusjegyeinek az alkalmazásával, ugyanakkor már a neoreneszánsz elemek használata dominál ebben a művében. Ybl 1840-1841-ben a müncheni Akadémián tanult, majd 1841-ben három hónapos tanulmányutat tett Észak-ltáliában, Toszkánában, ahol személyesen is látta azokat az épületeket, amelyeket a tanulmányai során megismert, s főleg a firenzei reneszánsz építészet harmóniája, szigorú mértékletessége hatott rá. 1845 telén újra ellátogatott Itáliába, majd hazatérte után már elemeiben alkalmazza az ott látottakat. Ennek talán első nyilvánvaló példája az Unger-ház, amelyet 1852-ben épített, s a belső udvar kifejezetten a firenzei reneszánsz paloták belső udvarának az elrendezését idézi. Valószínűleg 1863-ban vagy 1864-ben is visszatért Firenzébe. Megfigyelhető, hogy 1865 után egyre inkább a reneszánsz formavilág inspirálja, épületei már nem csupán részleteikben, hanem a kompozíciójukban is a reneszánsz építészet eszköztárának alkalmazását mutatják, a „neoreneszánsz” stílus jegyében készülnek. A képviselőház azokhoz a munkáihoz tartozik, amelyekben új építészeti gondolkodása megjelenik, ahol a firenzei reneszánsz hatása erősen megmutatkozik. Ez a homlokzat szerkesztésében és az ablakokajtók megformálásában követhető nyomon, ahol a firenzei reneszánsz komponálását követi. Nyilvánvalóan reneszánsz ihlette elem az épület nagytermének kétoldali loggiasora. Ybl látta Firenzében a reneszánsz első igazi főművét: Brunelleschi Ospedale degli Innocenti épületét (1421 1424), amelynek a szigorú szerkesztésű árkádsora szolgálhatta a mintát a képviselőház emeleti árkádos megoldásához. Az oszlopok magassága, az oszlopok közei és az oszlop és a fal közötti távolság azonos méretű, s ez a szabályosság biztosítja a rendet és a harmóniát, kölcsönöz fenséges megjelenést a térnek. A másik reneszánsz építész, aki rendkívüli hatást gyakorolt a neoreneszánsz építészet híveire, Andrea Palladio, akinek a vicenzai Basilica (1549-1617) épületének lefedése s inspirálhatta Yblt a monumentális és összetett struktúrájú mű kettős sátortetős megoldására. Az épület sorsa 1902 után A Sándor utcai képviselőház ideiglenes jelleggel épült, addig kellett befogadnia a honatyákat, amíg az ország nem rendelkezett egy a kétkamarás parlament minden igényét kielégítő, szimbolikus jelentéssel is bíró épülettel. 1881-ben pályázatot hirdettek az országház tervezésére, amit 1883-ban Steindl Imre nyert meg, s az ő neogótikus és neoreneszánsz elemeket egységgé formáló monumentális alkotása épült fel a Duna partján 1885-1904 között. A képviselők azonban már 1902-ben átköl töztek az új épületbe, így Ybl háza kiüresedett. Új funkciót kellett találni, ami nehézséggel járt, mert minden új szerep komoly átalakítást igényelt volna. 1903-ban a főváros múzeumot és könyvtárat kívánt létesíteni v f benne, de ez nem valósult meg a megterhelő költség miatt. A nagytermet nem is használták, hanem a többi helyiségbe költözött be hol egy kiállítás, hol egy vásár, hol valami egyéb városi rendezvény. Az I. világháború alatt kórháznak is használták, majd a Tanácsköztársaság idején a nagyteremben ülésezett a Katonatanács. 1920-ban filmvetítéseket tartott itt Justh Dénes, ehhez vetítőkamrát létesített a nagyterem emeleti árkádsorán, s a nézők a részlegesen megmaradt hajdani képviselői padokban ültek. Az irodának használható helyiségekbe pedig beköltözött a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal, s 1942-ig használta az épületet. 1935. február 18-án Olaszország és Magyarország között egyezmény jött létre egy Magyarországi Olasz Kultúrintézet létrehozására, amely meg is kezdte a működését, de nem volt állandó székhelye. Az 1942. február 3-i dátummal ellátott dokumentum pedig azt igazolja, hogy a főváros a volt képviselőház épületét az olasz államnak ajándékozta. Az Intézet működtetéséhez némi átalakítást kellett végezni, de ez a nagyterem berendezését ekkor még nem érintette. 7 Pereházy, 2000. 129. p. Kályha nézete * BFL X\'.l7.f.331.b 65/38 123
