Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Hidvégi Violetta: Geist Gáspár bérháza, 1863–1864

Geist Gáspár bérháza

Tipikus self-made man volt, aki folyamatos önképzéssel, szívós gyakorlással tökéletesítette magát vállalt feladataiban. E tulajdonságai miatt állíthatta Göndöcs példaképnek kortársai elé. A legkitűnőbb gazdáktól tanult, hamarosan kiemelkedő jelentőségű birkanyájjal és juhászattal rendelkezett,10 11 valamint kiváló lótenyésztővé és -futtatóvá vált." „Akárhova lépett természeténél fogva gyarapított, javított, szépített; a felfogott sivatag és puszta helyeket faültetvényekkel, utakkal, épületekkel látta el, - földeket rendszeres szántás-vetés alá fogta, trágyáztatta, javította, szóval mindent elkövetett arra nézve, hogy tevékenységének sikerét, hasznát láthassa.”'2 Kezdetben bérelt földeken gazdálkodott. 1859-ben a mintegy 1500 hold kiterjedésű kiscsákói puszta, öt év múlva pedig a hasonló nagyságú Kenderespuszta került birtokába.13 Ma a közigazgatásilag Orosháza Gáspártelekhez tartozó kiscsákói kastélyt a hagyomány Ybl Miklósnak tulajdonítja.14 Geist legnagyobb beruházása, a már hosszabb ideje bérelt, egykor a Batthyánycsalád tulajdonában lévő, mintegy 6000 holdnyi nagycsákói puszta - ma Kondoros, Geisztcsákó - megvásárlása volt 1871-ben. A kastélyparkban álló Batthyány-Geist vadászkastély feltehetően Ybl Miidós tervei szerint 1844-1851 között épült gróf Batthyány László (1815-1881) megbízására.15 A kastély a szabadságharc bukása után a gazdasági megújulás egy fontos mozzanatának színhelye volt. Itt alapították meg 1850-ben gróf Batthyány László és báró Wenckheim Béla (1811-1879), a későbbi miniszterelnök kezdeményezésére az Alföldi Vadásztársulatot. A csákói falkavadászatok a szabadságharc bukása után a sport és a társasági élet mellett az elit politikai összefogásának is teret adtak. Geist 1858-tól bérelhette az uradalmat, amelynek gazdatisztje Petőfi István (1825-1880), a költő öccse, aki haláláig, több mint két évtizeden át látta el lelkiismeretesen feladatát. Az emeletes kastély és a tiszttartói kúria összekötésével még 1863 előtt kialakult az együttes H alaprajza. Felmerült, hogy ezen építési periódus is Ybl Miklóshoz köthető, de ezt igazoló írásos forrás még nem került elő.16 A nagy építésznek tulajdonítják a parkban álló, a helytörténeti adatok szerint 1864-1865-ben keletkezett historizáló neoreneszánsz kápolnát is.17 18 A kápolna feltételezett építési ideje egybeesik Geist pesti bérházának építésével, tömegformálásában és díszítőelemeiben pedig a Ganz-mauzóleum előképének is tekinthető. Ezek az időbeli egybeesések és formai hasonlóságok erősíteni látszanak Ybl szerzőségét.

Az örökké tevékeny, mindenben tökéletességre törekvő, nagy testi erejű férfit 56 évesen a kolera vitte el. „Pest egyik legismertebb polgára: Geist Gáspár pénteken a járvány áldozatául esett 56 éves korában.

Egyike volt a legtevékenyebb férfiaknak, ki a Kecskeméti utca sarkán palotaszerű házat építtetett, csákói birtokát példány gazdagsággá tette, híres juhászattal, s 461 főből álló cselédsége részére iskolát tartott fenn. Tetőtől talpig derék magyar embert vesztettünk benne. Egyik kedves lányát Szeniczey Jenő ismert képviselő bírja nőül.”'* Özvegye és hét élő gyermek maradt utána. Birtokait három fia örökölte. Ifj. Geist Gáspár Kiscsákón a későbbiekben kastélyt építtetett. István, a nevét viselő István-majori kúriában élt, míg Gyula Nagycsákón gazdálkodott kiválóan. Országos hírű ménesét 120 ló befogadására alkalmas istállóban tartotta.19

Geist Gáspár az évből csak egy-másfél hónapot töltött városi otthonában, inkább gazdasági és kereskedési ügyeit intézte, ekkor érezte magát igazán elemében.20

Pesti bérházának Magyar utca felőli része - 554. telekszámmal - korábban felesége szüleinek tulajdonát képezte.21 A szomszédos 555. számú telek 1862. november 18-án Gartner Mihály mészáros mestertől jutott a házaspár birtokába,22 megteremtve ezzel egy hatalmas bérház építésének feltételeit.23 Geist 1863. március 10-én kétemeletes ház emelésére nyújtotta be engedélykérelmét. A szintenkénti alaprajzokat, a homlokzatot a metszettel Gottgeb Antal (1817-1883) építőmester szignálta, míg a földszinti öntöttvas oszlopos kávéház alaprajzát, valamint az udvari loggia tervét Ybl látta el kézjegyével.24 Az építőmester kivitelezése mellett zajló építkezés az ősz folyamán háromemeletesre bővült.25 Az elkészült bérház földszinti félköríves nyílásai kváderezett falazatba illeszkedtek. Az egyenes záródású emeleti ablakok szemöldökmezőinek díszítettsége felfelé fokozatosan egyszerűsödött. Ez a sűrű ablaksor a fölötte húzódó sima falsíkkal, a második és harmadik emelet közti választópárkánnyal erőteljes vízszintes nyomatékot adott az épületnek. Ellensúlyként Ybl függőlegesen kéttengelyes sarokrizalitokkal tagolta az épületet, amelyeket attikafallal koronázott. A szemlélő tekintetét az ég felé emelte, jelentősen oldotta ezzel a nagyméretű épület robosztusságát. Hasonló megoldást alkalmazott a szinte egy időben folyó Ganz-ház építésekor vagy pár évvel később a Lánchíd Rt. székházánál is. Az első emelet kiemelt szerepét a középső tengelyekben erkéllyel hangsúlyozta. A bérház Kecskeméti utcai főbejáratán belépve balról nyílt a háromkarú főlépcső, folytatásában a Magyar utca felé egy cselédlépcső, de az egyenlőszárú háromszögű udvar bejárattal szemközti sarkában is helyet kapott egy csigalépcső.26

10 1865 nyarán az Országos Gazdasági Egyesület kiállításán Geist egy kossal a csákói juhászatából első rendű érmet kapott. VU 11 (1865) 297. p.

11 Geist Gáspár, gróf Jankovich-Bésán Gyula (1852-1914) és báró Lipthay Béla (1827— 1899) mellett anyagilag is támogatta a lóversenyzést. Őszi 1927. 10. p.

12 Göndöcs 1879. 5. p.

13 Göndöcs 1879. 6. p.

14 Az 1880-as évek közepén épült. Bugár-Mészáros Károly szíves közlése. A tornyos földszintes épület főpárkányát vadásztémájú sgraffitóképek díszítik.

15 A kastély egyemeletes téglalap alaprajzú főépülete és földszintes tiszttartói kúriája esetében Ybl szerzőségét adatokkal nem lehet igazolni. Virág 2009. 120. p. Ybl 1846-1847-ben Pollack Ágostonnal társulva építette újjá gróf Batthyányi Lajos (1807-1849) ikervári kastélyát. Sisa 2007. 145. p. A családi kapcsolatok és a két építkezés időbeli egybeesése valószínűsíti Ybl szerzőségét.

16 Virág 2009. 121-122. p.

17 Ybl szerzőségét források nem támasztják alá. Virág 2009. 122. p.

18 VU 18 (1872) 638. p., ugyanezt a szöveget közölte a FL 8 (1872) 1229. p. Geist végrendeletében jótékony célokra tízezer forintot hagyományozott. FL 8 (1872) 1243. p.

19 Virág 2009. 123. p.

20 Göndöcs 1879. 6. p.

21 1827. október 11-én „Mollnár” József és Erzsébet született Gartner örökösödés útján jutott a telekhez. Ez az ingatlan 1865. április 21-én lett a Geist házaspár közös

tulajdona. BFL IV. 1324.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telek- és betáblázási könyvek. Belváros 3. kötet 648. lap.

22 A telek 1836 májusától „Garttner” Mihály nevén szerepelt. BFL IV.1324.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telek- és betáblázási könyvek. Belváros 3. kötet 649. lap.

Egy Alsó-Ausztriából származó Gartner Mihály mészáros mester 1791-ben szerzett polgárjogot. Hasonnevű és azonos foglalkozású, már pesti illetőségű - minden bizonnyal - a fia 1824. június 5-én Molnár Józseffel egy napon nyert polgárjogot. Gyászjelentése szerint 1878-ban 86 évesen hunyt el, így szinte teljesen egyidős volt Molnár Erzsébet édesapjával. BFL Pesti polgárok adatbázisa.

23 1865. június 20-án a két telekkönyvi szám megtartásával egy telekkönyvi testté egyesítették a két ingatlant. BFL IV.1324.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telek- és betáblázási könyvek. Belváros 3. kötet 649. lap.

24 XV.17.b.312 ÉB 188/1863/a-e, 188/1863/f-g.

25 A módosított terveket, amelyek sajnos lappangnak, 1863. szeptember 19-én engedélyezte Pest város tanácsa. IV.1303.L Pest város Tanácsának iratai. Tanácsi iratok VI. 2/1863 ÉB 784/1863. Az Ybl hagyaték iratai között fennmaradt szerződésben az építtető és Gottgeb építőmester neve mellett építész megjelöléssel olvasható Ybl Miklós neve, minden kétséget kizáróan bizonyítva a tervek szellemi szerzőségét. XV.17.f.331.a 35. 1-2. p.

26 Ritoók 1991.

111