): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
ségügyi hatóságként és intézmények fenntartójaként egyaránt nagy mennyiségű iratot hagyott ránk. A legjelentősebb irategységek: Központi Járványbizottság jegyzőkönyvei (1886. és 1892/93. évi kolerajárványok idejéből): 1873-tól a tanácsi-polgármesteri VI., majd 1884- től az Elnöki B, 1900-tól pedig aX (Közegészségügyi) Ügyosztály iratai; a kerületi elöljáróságoknak, mint 1893-tól elsőfokú közegészségügyi hatóságoknak az iratai; a közkórházi iratok közül a betegnyilvántartások a legjelentősebb források (pl.: Szent István kórház, Rókus kórház, Irgalmasrendi kórház); kórházszervezés tekintetében lényeges a Közkórházak Központi Igazgatósága 1917-1947 fondja. Mind egészségügy-, mind társadalomtörténeti tekintetben egyedülálló a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület 1890-1944 közötti évekből levéltárba került esetnapló-sorozata. ■ Gyermekvédelem és gyámügy A gyermekvédelemre vonatkozó iratok sorából kiemelést érdemel a Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely törzslapjainak 1922-1945 közötti sorozata; a IX. kerületi elöljáróság anyagában külön sorozatot képeznek a két világháború közötti gyermekgondozási iratok; a főváros 1942-ben Gyermek- és Ifjúságvédelmi Hivatalt állított fel. A főváros gyámhatósági feladatait 1877-től 1950-ig Budapest Székesfőváros Arvaszéke látta el. adatbázis! ■ Szociális statisztika Főként társadalomtörténeti szempontból bírnak jelentőséggel a reprezentatív minta alapján készített háztartási statisztikai felvételek. Háztartási naplók: 1928-1931. és 1946-1953; 1948 októbere: 2500 üzemi dolgozó kiválasztásával, reprezentatív felvétel. Némely fővárosi hivatal és üzem dolgozóiról 1948 szeptemberében személyenként felvett szociális kérdőívsorozat; MAVAG Gépgyár szociális adatszolgáltatási ívei 1947-ből állnak rendelkezésre. Az oktatás, kultúra és sajtó forrásai ■ Iskolák és az oktatásügyi igazgatás iratai adatbázis! A levéltárba került anyag túlnyomó részét a főváros által fenntartott községi iskolák teszik ki, de nagy számban őrizzük állami, felekezeti, társulati és magániskolák iratait is. Az alsó- és a középfokú oktatás minden jelentős iskolatípusa aránylag bőségesen reprezentált, a felsőfokú oktatást ugyanakkor csak néhány tanár- és tanítóképző intézmény képviseli. Az iratanyag zömmel az 1950-es évek első feléig terjed. Jellemző iskolai iratfajták: tantestületi jegyzőkönyvek, általános ügyviteli iratok, iskolai anyakönyvek, számadási iratok, osztály- és felvételi naplók. 25
