): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)

A levéltár legjelentősebb irategyüttesei

Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

■ Céhek, ipartársulatok, ipartestületek

A18. századtól kezdve fennállott céhek véglegesen 1872-ben szűntek meg.

Jellemző iratfajták: céhlevelek és egyéb szabályzatok; céhgyűlési, közgyűlési és választmányi jegyzőkönyvek; mesterkönyv, szegődtetési és szabadítási könyvek, legény- és tagdíjnyilvántartások; számadási könyvek és iratok.

Az ipartestületek 1884-ben Budapesten iparágak szerint, a képesítéshez kötött ipart űzők számára kötelezően alakultak meg. Szakmai érdekvédelmi, társadalmi, 1884 után pedig hatósági jogkörökkel is felruházott érdekképviseleti szervezetek voltak. Levéltárunk jelenleg 47 szakma szerinti ipartestület iratait őrzi.

A Gerenday Antal és Fia Márványműgyár cég munkatársai, 1897

■ Az iparigazgatás iratai

Az iparügyi igazgatás teendőit alapvetően a törvényhatóság szervei látták el. Az elsőfokú iparhatóság a kerületi elöljáróság, a másodfokú a tanács, 1930-tól a polgármester volt. A cégbíróságon be nem jegyzett kisipari üzemek, kiskereskedések adatai elsősorban az elöljárósági iratokból, az iparlajstromokból rekonstruálhatók. Iparjogosítvány- és telepengedélyezési ügyekben másodfokon a tanács, 1930-tól a polgármester járt el. Az ipartestületekhez nem tarozó iparosok esetében a kerületi elöljáróság volt illetékes a munkakönyv, a segédalkalmazási adatok, illetve a tanoncszerződések tekintetében.

22