): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)

A levéltár legjelentősebb irategyüttesei

sabb vállalati, intézményi szerveinek iratai vannak a levéltár őrizetében. A tanácsi iratok kutatásának is fontos háttérforrását alkotják. Az 1956 utáni korszakból a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának iratai számottevőek.

Népi Ellenőrzési Bizottság (1958-1989)

Felépítése a főváros közigazgatási szervezetéhez igazodott, s feladata „a nép vagyonának védelme a visszaélések ellen, a közérdekű bejelentések kivizsgálása, az ellenséges és korrupt elemek leleplezése és eltávolítása, a feltárt hibák megszüntetése” volt.

A szocializmus évtizedeinek kutatásához nélkülözhetetlen pártiratok

Fővárosi önkormányzatok iratai (1991-)

Ahhoz hasonlóan, ahogy a városigazgatás döntéseit és szerveinek működését dokumentáló iratanyag 1686-tól kezdve megtalálható a levéltárban, folyamatosan bekerülnek a ma működő önkormányzatok testületi és hivatali iratai, valamint a Budapest területén illetékességgel bíró állami szervek dokumentumai is. Ezen sokféle szerv között kiemelt jelentőséggel bírnak a városra és lakosaira vonatkozó legfontosabb döntéseket meghozó szervek, s azok iratai. A határozatok megszületéséhez vezető folyamat dokumentumainak hiteles és hosszú távú megőrzése, hozzáférhetőségük biztosítása nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy ezen szervezetek működése átlátható legyen, a közhatalmat gyakorlók felelőssége, s a polgárok jogai hosszú távon is érvényesüljenek. Mindez természetesen akkor is igaz, ha elektronikus iratok minősülnek az elsődleges és hiteles példánynak. Jelenleg főként a Fővárosi Közgyűlés, valamint a kerületi önkormányzatok képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyveit és hangfelvételeit, valamint a közmeghallgatások hangfelvételeit tartalmazza a fondfőcsoport.

Jogszolgáltatási szervek iratai

A Budapesti Kir. Törvényszéken belül fennállott külön büntető és polgári osztályból 1895- ben alakult meg a Büntetőtörvényszék. Alsóbb szinten pedig Budapesti Kir. Büntető Járásbíróság alakult a polgári ügyekben eljáró kerületi járásbíróságok mellett. Ezeket 1914- től vonták össze a pesti oldalon Központi Járásbírósággá; az I—III. kerületi külön maradt.

12