Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Egy kis erdélyi levegő a fővárosban
Mögötte a „kongói népi stílusú” struccház nagy kifutó udvarokkal. Kiemelt épületként - frankfurti példára - a pálmaház is önálló kapubejárót kapott (az utca felől a sarokban). A tó másik partjára a gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők (Krokodilház/Terrárium, Akvárium) kerültek. A majmok jelentőségükre való tekintettel központi elhelyezést kaptak. Ezt a nagy, díszes, kiemelkedő épülettel (Majomház) is hangsúlyozni kívánták, a melegebb déli oldalára kerültek a külső ketrecek. A majmok háza előtt kis teret hagytak, kétoldalt könnyebb szerkezetű, alacsonyabb házakkal, körülöttük sok, kerített udvarral a kis rovarevőknek és rágcsálóknak (Kisrágcsálóház), vele szemben pedig a délen élő kisebb erszényeseknek (Kenguruház), és a mókusokat is a közeibe telepítették. A két sziklacsoport közül az ún. kisszikla északi oldalára szabadon tartással északi állatokat szántak (fóka, jegesmedve). „Hogy a szikla egyébként se mutatkozzon kietlennek, kis norvégházat állítunk a déli lejtőjére, a nagy fasor tengelyébe" vadászati múzeumnak berendezve. MÉ-1909-6 sz-7-°A nagyszikla belsejében kialakítandó hatalmas (30 m hosszú) térben preparátumok bemutatását tervezték. A kisebb és közepes macskaféle ragadozók (jaguár, párduc), lévén melegvidéki állatok, házat kaptak télire (Kisragadozók háza). A nagyszikla lábánál létesülő mezőn a nagy kérődzők (bivaly, bölény, szarvasfélék, zsiráf, szarvasmarha), kijjebb az északkeleti oldalon szerényebb épületekben a lovak, zebrák, disznófélék, tevék, lámák találtak helyet. A szarvasmarha gazdasági hasznának bemutatására tejcsarnok is épült. A tervek szerint a vastagbőrűek háza lett az egyik legimpozánsabb épület (magas minaret, nagy méret, fényes kupola, gazdag színek). Az általános terv tartalmazta a hely beosztását és a természeti környezet kialakítását, az emelkedő sziklákat és a tavat, valamint a különböző pavilonok elhelyezkedését. A LEBONYOLÍTÁS, A TERVEZÉS ÉS AZ ÉPÍTÉS Az Építőbizottság részéről dr. Neuschloss Kornél és Lendl Adolf írta elő a valamennyi pavilon tervezésére vonatkozó rövid és alapvető irányelveket. Neuschloss az óbudai református egyház kurátoraként jól ismerte a fiatal tervezőpárost. Megbízásuk előtt Zrumeczky Dezső Neuschloss Kornél irodájában, Kós Károly pedig Maróti Gézánál dolgozott. Az állatkerti építkezéseket irányító tervezőiroda élére Végh Gyula székesfővárosi főmérnöki hivatalnokot nevezték ki. Kost és Zrumeczkyt 1908 augusztusában, külön szerződésben bízták meg a tervezéssel. Az iroda az építkezés helyszínén, a régi Zsiráfházban volt. A tervezési munka megkezdése előtt európai tanulmányútra indultak, amin Kós Károly és Zrumeczky Dezső is részt vett. A program alapján az állatkert tervezete (helyszínrajza) már 1909 januárja körül elkészült, márciusban majdnem végleges formájukban az első épületek építési engedélykérelmei is benyújtásra kerültek. Az első vázlattervek 1908 szeptemberében, az első 7 épület kiviteli terv szintű pallértervei (alaprajzok, metszetek és homlokzatok) engedélyezési tervként 1909 márciusában, a kiviteli tervek és munkatervek 1909-1910-ben készültek el. A hivatalos terveket Végh Gyula és Neuschloss Kornél együtt írta alá. A tervek nagyobbik része aláírás és dátum nélküli volt. 16 épületről tudjuk, hogy Kós és Zrumeczky közös tervei alapján készült el a budapesti Állatkertben 1909 és 1912 között. Emellett számos meg nem valósult vázlat, illetve kisebb, megvalósulásra is kerülő építmény tervei készültek el. A Kosnak és Zrumeczkynek tulajdonítható 16 épület közül 15 áll, illetve (rekonstrukció után) újból áll. A Főbejáratot és a Vastagbőrűek házát Neuschloss Kornél tervezte, említésre méltó fontos építmény még a Pálmaház/Akvárium és a két sziklacsoport építményei. A legtöbb épület 1909 és 1910 között épült fel (ld. a táblázatot). A Gundel étterem terveit Zrumeczky Dezső készítette. Kós Károly 1910-ben felmondta munkaszerződését, mivel Zrumeczky Dezső egyedül is megbirkózott a hátralévő feladatok ellátásával, „...a munkabér elég előnyös megállapításán kívül úgy szabályozta a munkaidőnket és beosztásunkat, hogy alkalmunk, illetve szabadidőnk legyen folyamatban levő és új, esetleg fővároson kívüli munkák vállalására és végzésére [...] Miután az 1910-es nyár közepére nagy- ban-egészben elkészültek a Zrumeczkyvel közösen tervezett állatkerti pavilonjaink, és a még hátralévő berendezési és felszerelési munkák befejezésének vezetésére elegendő volt egyikünk is, s miután Zrumeczky megbízást kapott a szomszédos Gundel vendéglő kerthelységeinek tervezésére, számomra viszont a kolozsvári és marosvásárhelyi munkáim nemcsak tervezési, de aránylag sok helyszíni kiszállási kötelezettséget is jelentettek, tehát megegyeztünk, hogy Zrumeczky maradjon még az állatkerti munkák bevégzéséig én viszont megválók azoktól’.’KOS,99L 111 Az iroda felszámolásakor (1914) a dokumentumok a főváros, majd a Fővárosi Levéltár őrizetébe kerültek. Iffl Struccok háza FÁNK fotógyűjtemény SI A Bivalyház építés közben FÁNK fotógyűjtemény Ml A Pálmaház a tó felől FÁNK fotógyűjtemény 89 Bal oldalon: A Kisrágcsálók háza, nyugati nézet Fabó Beáta felvétele
