Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje, 1907–1912 - Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története
I® A zsiráfok érkeznek az Állatkertbe FÁNK fotógyűjtemény Iffl A pálmaházi bejáratnál lévő kandeláber BFL XV.17.d.328 KT szór 1/47-5 A kisszikla belsejében mozgófénykép-színházat nyitottak, a nagyszikla barlangjának kihasználása azonban egészen 2012-ig váratott magára. A két szikla kivitelezése tartott a legtovább, ezért az egyes látványos munkafázisok végeztével a munkásokat egy-egy ünnepség keretében megjutalmazták. Október 30-án 1424 koronát osztottak ki „a sziklacsoportok építésében közreműködő pallérok, anyagkezelő, gépész, kovácsok, ácsok, beton-munkások, rábicz-munkások, napszámosok, napszámosnők és tanonczok között’.' Egy év múlva sor került az „épülő sziklacsoportok felületi szerkezetének bokréta-ünnepélyére” vagyis megünnepelték a legmagasabb fal elkészültét. Az alkalomra a sziklákat készítő Pohl György vállalkozó mérnökei, szobrászai, pallérai, munkásai, napszámosai és tanonczai 3481 korona jutalmat vehettek át. A mérnöki hivatal augusztus 13-án benyújtotta a bölényházra és a várromra vonatkozó nyolc tervrajzát, amelyekre 25-én kapták meg az építési engedélyt. A kőművesmunkákat a Peterek és Wagner cég végezte, szerződésüket szeptember 23-án írták alá. A bölény-és bivalyistállók vas- és szerelési munkáinak elvégzésére ugyanekkor szerződtették a Farkas és tsa. céget, a munkát a vállalat hat hét alatt végezte el. Az ácsmunkákat Popper Zsigmond nyerte el háromhetes határidővel. Amint az új épületek falai felépültek, a tanács elhatározta, hogy „főfalegyen ünnepélyt” tartanak, ahol 2756 korona kiosztásával jutalmazták a „habarcskészítők, állásotok, pallérok, kőművesek” munkáját, és az építési rajzolók is jutalomban részesültek. Az év végi jelentés szerint az alkalmazottak számát nyolccal csökkentették, mivel az építkezések idejére a kert bezárt, így egyes feladatok feleslegessé váltak. Az állatkert 30 alkalmazottja között 1000 korona karácsonyi és újévi jutalmat is kiosztottak. Ez nem volt rossz jutalom a kor kereseti lehetőségeit figyelembe véve. Az állatkertnek szüksége volt további új állatokra és állatszállító kocsikra is, ezért a vezetőség figyelemmel kísérte a hirdetéseket. így figyeltek fel a luxemburgi Camillius-féle állatsereglet áruba bocsájtására. Szeptember-október hónapokban Rátonyi Zoltán és Lendl Adolf újabb európai útjuk során Luxemburgba is ellátogattak. Az említett állatseregletből egy ötéves hím oroszlánt és egy szállítókocsit vásároltak. Az utazás során neves állatkereskedőket kerestek fel, jártak Párizsban, Hamburg-Stellingenben a már említett Hagenbecknél, Altonában (Hamburg mellett) Fockemannt és Gutschmiedet ismerték meg, és kedvező benyomásokkal tértek haza. Azonban az állatállomány egészében megsínylette a felfordulást, az év végén „csak” 770 példányt lehetett összeszámolni. A fogyás fő oka a baromfitenyésztés megszüntetése volt, és sok kutyát, madarat is eladott az állatkert vezetősége. A lakosság azonban nem maradt szórakozás nélkül a Városligetben, mert a mutatványos telep nyolc bérlője igyekezett igényeiket kielégíteni. 1910 Február 10-én Pohl György építési vállalkozóval szerződtek a terrárium föld-beton és elhelyező munkálataira. A feladatot a mester 9021 koronáért vállalta, nyolchetes határidővel. Az épület ácsmunkálatait ismét Popper Zsigmond kapta meg, 10 270 koronát kérve munkájáért, neki hat hét állt rendelkezésére a tetőzet elkészitésére. A pálmaházra és az akváriumra vonatkozó húsz tervrajzot április 30-án terjesztették fel, majd az építési engedélyeket május 11-én adták meg számukra. A költségek ismét túlnyúltak a pénzügyi lehetőségeken, ezért a bizottság képviselőinek újra kölcsönért kellett folyamodniuk, amelyet a június 6—7-én lezajlott közgyűlésen szavaztak meg az állatkert számára 643 000 korona összegben. A pálmaház kőművesmunkáit szintén a már jól teljesítő Peterek és Wagner cég végezte el, miután a szerződést október 11-én megkötötték velük. Az épület tervezésével és a művezetéssel a Schott M. G. vasmű, növényház és központi fűtésberendezés gyárat bízták meg, majd az elkészült pálmaházat a gyár alkalmazottai 1911. július 28-án ideiglenes átadták. Ezután a kertészeti igazgató, Ilsemann Keresztély megkezdte a növények beszerzését, és a belső berendezések kialakítását. Az év során fejeződött be a fácános, a struccház, a bölény- és bivalyház és a várrom építése. A terráriumon kívül elkészült a norvégház, a tej csarnok, és az ahhoz tartozó tehénistállók is. A mérnöki hivatal december 21-én nyújtotta be a sasröpdére és a teveistállóra vonatkozó négy tervrajzot, amelyek kivitelezése az 1911. január 20-i engedélyezés után indult meg. A város vezetősége arra is figyelt, hogyan zajlott az építkezés könyvelése, ezért december 30-án „dr. Márkus Jenő tanácsjegyző az állatkertben váratlan rendes pénztári vizsgálatot tartott”, de szerencsére „a naplók kezelését teljesen rendben találta’.’ Az 1910. évről szóló jelentés már beszámol az új épületekről: nagy sziklahegy, kis sziklahegy, pálmaház, madárház, struccház, fácánház, vastagbőrűek háza, szarvasház, bölényház, zsiráfház, teveakol, hüllők háza. A személyzetet az év során kilenc fővel növelték az újonnan épült madárház, fácánház, struccház, kenguruház és teveház használatbavétele után. Az állatállomány is gyarapodott, 770 példányról 900-ra, a szaporulat nagyobb részét szárnyasok tették ki, de sok állatot kapott az intézmény ajándékba, pl. egy medvét és tíz majmot. Bevételi jövedelemnek számított a Mutatványos-telep is, amelynek az év folyamán újabb három bérlője akadt, ők összesen 55 670 koronával gazdagították a kasszát. A személyzet tagjai ez év végén is tudtak ajándékot tenni a karácsonyfa alá, jutalom gyanánt 1275 koronát osztottak szét közöttük. 76
