Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje, 1907–1912 - Perczel Olivér: A budapesti Állatkert építésének története
A külföldi tanulmányúton kiemelkedő fontossággal bírt a hamburgi állatkert igazgatójának, Kari Hagenbeck4 5 gyakorlatának megismerése, akinek nevéhez a száraz árkos rendszer kötődik. Ezt a módszert alkalmazták - ahol lehetett - a fővárosi állatkertben is. A módszer lényege, hogy az állatokat természetes környezetükben, rácsok nélkül mutatják be, a látogatók és az állatok közé mély árkokat húzva. Az állatok lakóhelyeként nem szűk ketreceket, hanem a természetes élőhelyükre hasonlító környezetet igyekeztek kialakítani: füves, fás, bokros, patakos, tavas, sziklás elkülönített területeket ellentétben a korábbi vasketreces gyakorlattal. így lehetővé vált, hogy az állatokat nem magányosan, hanem csoportokban, hordában vagy családban mutassák be, ezáltal az állatok szokásai, tulajdonságai is könnyebben vizsgálhatóvá váltak. Az év során 195 288 látogató tette tiszteletét a kertben, amihez bizonyára hozzájárult Brunner József légtornász szerződtetése is. 1909 A tél végén kezdte el rajzolni a két fiatal építész az épületek vázlatait és kiviteli terveit, hogy tavasszal megindulhassanak az építkezések. Munkájukhoz a külföldi állatkertekben szerzett tapasztalataikat is felhasználták, a városligeti hely adottságaihoz idomítva. A terveket jóváhagyásuk után, április 9-én adták át a Főváros vezetőségének. A Fővárosi Közlöny májusi számában Lendl Adolf ismertette az állatkertben várható nagy munkát: „Most már előttünk fekszenek a következő teljesen kidolgozott tervek: a majmok, a madarak, a rágcsálók és kenguruk, a szarvasok, a bölények, zsiráfok, antilopok és végül a vastagbőrüek háza. Ezek adják a külön költségből építendőpálmaházzal és akváriummal, valamint a már szintén megtervezett két nagy sziklaheggyel együtt, meg az átalakítandó tóval az új állatkertnek a zömét. A többi egyszerűbb, kisebbszerii építkezés; vagy olyan, hogy késhet is egy évvel!’* Sí A nagyszikla vázlatterve BFLXV.17.d.328KT szór 1/13-5 4 Carl Hagenbeck (1844-1913) teremtette meg az intézményes állatkereskedelmet, bevezette a humánusabb idomítást, megalkotta az állatkerti állatok rács nélküli, nagy kiterjedésű kifutóit, a sziklák elterjedése is tőle származik, de új állafajt is felfedezett. 5 Lendl Adolf: Milyen lesz az állatkertünk. In: Fővárosi Közlöny XX. évf. 40. sz. 1909. május. 18. 22. 0. 74 Új állatok vásárlása, 1911 körül FÁNK fotógyűjtemény Egy külföldi állatkert, é.n. FÁNK fotógyűjtemény A nagyszikla alaprajza BFLXV.17.d.328KT szór 1/3-3
