Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)
Kós önálló alkotói időszaka - A zebegényi római katolikus templom, 1908–1909
H Vázlatterv, 1908 Magyar Iparművészet, 1908.3. sz. A ZEBEGENYI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM 1908-1909 Zebegény varázsa „Tavasz vége felé, nyár elején kezdtek kirándulni azok a pestiek is, akiknek Zebegényben nyaralójuk volt: a lakásokat takarították, szellőztettek, az udvarokat, kertecskéket rendbe szedték. Közülük két családdal már ősz óta szorosabb ösmeretségbe kerültem: Györgyi Dénes barátom szüleinek családjával és Bartóky József földművelésügyi államtitkár családjával. (Református létére Bartóky volt az új katolikus templom építésénekfő indítója, főpatrónusa és az építés egész tartama alatt legszorgalmasabb építési ellenőrzője. Egyébként típusa volt az eszes, művelt, joviális »jóféle« magyar úrnak. Kitűnő humorú, aktív tagja volt a Borsszem Jankó vicclap szerkesztő-társaságának is.) Ennek a két családnak mindig szívesen látott vendége lettem, és én is, akinek Budapesten »se rokona, se ismerőse« nem volt, ennél a két családnál kaptam meg, éreztem meg a közvetlen, meleg, emberi, sőt baráti levegővel együtt azt a magasabb rendű kultúrát is, melyet itt Pesten eddig nélkülöztem. (De mindkét családnál volt egy-egy leányka is; Györgyiéknél szőke, kék szemű, csupa érzés, Bartókyéknál fekete hajú, fekete szemű, szellemes, eleven, kacagó kis ördög. Mind a kettővel igen-igen összebarátkoztam.) S hogy jött a nyár, és Zebegény megnépesedett, e két család révén természetesen megismerkedtem itt nyaraló barátaikkal, s a hét végén ide kiránduló vendégeikkel is. Mind jó modorú, jól öltözködő, jórészt állami és fővárosi kulturális intézményekben fungáló családos tisztviselőkkel, akik - ez volt az érzésem - a Györgyi Kálmán, valamint Bartóky József által nyilvánvalóan pártfogolt fiatal (huszonnégy éves), jól induló építőművész-ígéretet szívesen látták maguk között. Ami természetesen hízelgett hiúságomnak, és igyekeztem is magam abban a kicsit nagyképű, feszes társaságban otthonosan érezni.” KOS1991:96~97 „Februárban szólt nekem Györgyi Dénes, hogy sürgősen készítsek vázlatot egy Zebegényben építendő katolikus templomocskára. A zebegényi nyaralók (Györgyiék is azok voltak) azt szeretnék, ha oda egy magyaros templom épülne.”KOS1991:82„Tavasz vége felé megkaptam a hivatalos megbízást a zebegényi templom tervezésének és művezetésének munkáira. Mellém adták két - zebegényi nyaraló - kollégámat: Jánszky Bélát és Györgyi Dénesi munkatársaimul. De az én építésztársaim ebben a minőségükben nem sok vizet zavartak (amit én jó néven is vettem). A templom kivitelezése kapcsán csupán Jánszky tervező-építészeti tevékenysége érvényesült annyiban, hogy a torony felső részének külsőformája és sisakja nem az én eredeti tervem, hanem az ő módosításával valósult meg, véleményem szerint az enyémnél esztétikusabban.” KOS 199h 84■ A Bartóky-család a zebegényi dombtetőn Jékey Péter tulajdona 1908 februárjában készültek el az első vázlatok Györgyi Dénes részvételével. A terveket 1908. szeptember 10. és 1909. május 24. között készítette Jánszky Bélával, a templom 1908 ősze és 1909. szeptember 1. között épült fel. A kivitelező ifj. Melczer Károly építette fel a Varjúvárai is. H! Kis templom terve, 1907 Magyar Építőművészet, 1910.12. sz. Előzmények Kós 1907-től néhány templomvázlatán már a meredek oromfal és a síkban emelkedő homlokzat architektonikus párosításával kísérletezik: e tervekben a főhomlokzat kompozíciója nagyon emlékeztet a zebegényi templomon látható megoldásra. Az 1907-ben készült kis templom tervén különös figyelmet érdemel a torony aszimmetrikus elhelyezkedése a főhomlokzaton, illetve a bejárat, és a mellette lévő ablakok erőteljesen íves formája. Az oldalsó homlokzat domináns oromfal-formája a fedett bejárattal együtt szintén a zebegényi terv fő jellegzetessége, bár sokkal kevésbé domináns léptékben. AZ ELSŐ VÁZLATTERVTŐL A MEGVALÓSULÁSIG A zebegényi terv korai vázlata újra megfogalmazza a kőből épült román stílusú kis falusi templomot, amelyet kőfal és (a református templomoknál ismert) kopjafás temető vesz körül. Annak jellegzetességei a megépült templom belsejében és oldalsó homlokzatain is megmaradtak. Az eredetileg tervezett rusztikus terméskő fal helyett csak a lábazat készült terméskőből. Az épületet körülvevő fal is hiányzik a végleges változatnál. A templomot teljes szélességében átfogó magas meredek tetőt - a hajóknak megfelelően - szalagablak-sorral megtört, enyhébb hajlású tető váltja fel. A torony átkerült a jobb oldalra. Kós később megjegyezte, hogy a (Jánszky módosításai szerinti toronnyal) megépített változatot jobbnak tartotta, mint az eredetit. A festett üvegablakokat Kós tervezte, a belső teret pedig a Gödöllői Művésztelep alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár és diákjai festették meg 1914-ben. A megépült zebegényi templom egyszerűen kezelt, aszimmetrikus főhomlokzata olyan kortárs nemzetközi példákkal hasonlítható össze, mint Lars Sonck tamperei katedrálisa Finnországban (1902-1907). 62
